A telefonhívás

930 51 20
                                    

2020, Anglia

Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.

2020, Anglia

Egy nem meglepően hideg délután volt Angliában, amint Louis Doncaster utcáit rótta testőre társaságában. Nemrég fejezte be az amerikai turnéját és döntötte el, hogy szünetet tart és hazajön meglátogatni a családját, akiket már jóval több, mint 3 hónapja nem látott.

Természetesen abban a pillanatban, amikor tavaly kiadta az albumját tudta, hogy a rajongói fantasztikus támogatással fogják majd ellátni. Emellett az is bebizonyosodott számára, hogy egy interjúkból, turné dátumokból és közönségszolgálati munkákból álló, mozgalmas munkaterv részese lesz. Viszont nem tudta túltenni magát a tényen, hogy ismételten hátra kell majd hagynia a családját hónapokra, hogy beutazza a világot és szerepeljen.

De nem panaszkodott.

Tudta, hogy az áldozatok, amiket hozott, nem csak rajta, hanem a családján is segítettek. Egy dolgot sem változtatna meg azokból, amiket 2010 óta tett (kivétel ez alól az az egyszeri eset, amikor egy apukát kibaszott lúzernek nevezett, oops).

Köszönettel tartozott az életért amit kapott, az Istennek vagy annak a bárminek, ami odafent van. Őrületes dolog már csak belegondolni is abba, hogy ténylegesen a világ legnagyobb fiúbandájának a tagja lehet. És a hihetetlenül tehetséges társaival egy színpadon állni néha azt az érzést keltették Louisban, hogy nem tartozik oda. Mindazonáltal hálás volt.

Ha már szóba jött a One Direction, Louis megállt egy pillanatra, amint meghallotta az Ellesse melegítőnadrágja hátsó zsebéből felcsendülni a csengőhangját.

Kezébe vette a telefonját majd szemöldök ráncolva meredt a kijelzője, ugyanis az azt mutatta, hogy Simon hívja. Összezavarodott. Simon azóta nem hívta, mióta a pályafutása X-faktor zsűriként véget ért és csak remélni tudta, nem megint valami idióta reklámfogásról szeretné informálni. Őszintén szólva, Simonnak meg kellene már tanulnia dűlőre jutni egyes dolgok esetében, mint például melyik században is él valójában és hogy egy ember szexualitása nem határozza meg a személyiségét, gondolta Louis.

Egy másodperc töredékéig azért hezitált, mielőtt felvette a telefont, de amint a füléhez emelte a kagylót, egyből meghallotta Simon komoly hangját. Oh istenem.

"Hello Louis"

"Simon, mivel szolgálhatok ezen a gyönyörű, napsütéses doncasteri napon?" válaszolt Louis szarkasztikusan.

"Louis, épp elég ideje élek már az Egyesült Királyságban ahhoz, hogy tudjam, a nap itt soha sem süt, szóval állj le a játékkal, fontos dolgot kell veled megbeszélnem."

Louis erre csak megforgatta a szemeit. Természetesen Simon kibaszott Cowellnek kevesebb, mint egy perc alatt sikerült elcsesznie a napját.

"Egy tízes skálán mennyire komoly dologról van szó? Most eléggé elfoglalt vagyok."

Reunion (l.s) Magyar fordításTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon