A bűvös találkozás|| Charles Leclerc ff.

2

                         ㅡㅡㅡㅡㅡㅡ

-Jó estét kívánok uram.
-Szia. Mattia Binotto vagyok apukád egyik barátja voltam. És azt is tudom, hogy nem jutottál be arra az egyetemre amelyikre szerettél volna. Sajnálom. És nyugodtan tegezhetsz.
-Bocsánat, de az egyetemről nem nagyon szeretnék most beszélni. Nem kezdhetnénk neki a vacsorának?-kérdeztem mielőtt folytathatta volna.
-De persze. Együnk. - mondta anyu.
-Na és mi a terved? Mit csinálsz, most, hogy nem mész ebben az évben egyetemre?
-Fogalmam sincs. Nem tudom... Nincsen nagyobb tervem erre az évre.
-De gondolom nem akarsz egész évben itthon ülni...-mondta Mattia.
-Pedig ezt gondoltam csinálni...
-Lenne egy ajánlatom számodra. -folytatta Mattia.
-És mi lenne az?-kérdeztem.
-Eljöhetnél velünk futamokra a Forma 1-es csapattal. Tudod én vagyok a Ferrari csapatfőnöke és ha szeretnél jöhetnél velünk. Először megnézed, hogy, tetszik e és ha igen, jöhetsz velünk az összesre... Na mit szólsz?
-Nem is tudom...
-Drágám, nagyon jót tenne neked az utazás... Elutazhatnál egy csomó helyre meg új embereket ismerhetnél meg. Ez egy elég nagy lehetőség. - mondta anyu.
-De nekem itt van mindenem és mindenkim... Én nem tudom, hogy ez mennyire jó ötlet...
-De találkozhatnál a bátyáddal. Tudod az F2-es futamok többnyire az F1-es futamokkal egy helyszínen vannak... - győzködött Mattia.
Ez igaz. És már nagyon rég nem találkoztam vele. - gondoltam magamban. És kezdtek előjönni azok az érvek a fejemben amelyekkel  meggyőztem magam arról, hogy mennyek Mattiaval és a csapatával. Ez egy nagy kaland és új élmény. Sok pozitív dologgal. Sok új emberrel. És nincs veszíteni valóm úgy érzem. Azzal, hogy egész nap az ágyamban sajnáltatom magam, nem érek el semmit. Eldöntöttem, hogy ha már itt van ez a lehetőség, akkor megyek!
-Tényleg lehetséges, hogy mennyek veletek?
-Persze, és ha akarsz akkor kaphatsz valamilyen munkát és érte pénzt is..Ha szeretnéd. -mondta Mattia.
-Ez jól hangzik. Köszönöm. És anya te megleszel itt egyedül?
-Megleszek drágám. Majd telefonálunk minél többször.
-Mikor indulnánk és mikor jönnénk haza?
-Hát holnapután indulok én, mert dolgaim vannak még mint csapatfőnök. A csapat többi része csak két nappal utánam jön. És akkor jössz haza amikor csak szeretnél.
-Ha lehet akkor veled mennék... Ha nem leszek láb alatt. Ugyanis nem ismerek senkit.
-Persze, hogy jöhetsz velem. És majd megismered az egész csapatot. Nagyon jófej mindenki és van egy olyan megérzésem, hogy Charlesal különösen jó lessz a kapcsolatod- nézett rám mindenttudóan. De én még csak azt sem tudom, hogy ki az a Charles.
-Ki az a Charles?-kérdeztem
-Az új pilóta. Egy nagyon kedves és nagy szívű srác. Majd megismered.

A vacsorát végig beszéltük és örültem, hogy lett egy ilyen lehetőségem, és hogy megismertem Mattiat. Mikor végeztünk a vacsorával Mattia megadta a telefon számát és hazament. Azt mondta, hogy majd átküldi a fontosabb infókat a hétvégével kapcsolatban. Anyuval gyorsan elpakoltuk a mosatlant és el mentünk lefeküdni. Egy cseppet nehezen aludtam el de sikerült és az álmok csodás világába csöppentem. A Forma 1-ről álmodtam. Láttam apát és pont ettől féltem, hogy majd apára fognak emlékeztetni ezek a dolgok. De erős vagyok. Elhatároztam magam, hogy akármi is történik nem leszek szomorú. Nem lessz könnyű de apáért és magamért is, nem lehetek mindig szomorú. Ez nekem sem egészséges és apu sem ezt akarná, hogy egész életemben érte legyek szomorú. Az F1-nek sosem szenteltem nagyobb figyelmet az életemben. Arra gondoltam, hogy apura emlékeztetne minden ezért megpróbáltam kizárni az életemből. De amikor Josh erre az útra lépett, már tudtam, hogy ez szinte lehetetlen lessz. Nem zárhatom ki az életemből ezt a sportot. De megpróbáltam minél kevesebbet érintkezni vele. Amúgy Josh azt mondta, hogy apa tiszteletéért szeretne a nyomdokaiba lépni és legalább egy világbajnoki címet szerezni.

Reggel izgatottan keltem fel mivel holnap indulunk. És ma össze kell csomagoljak és el kell búcsúzzak a barátnőimtől is. Mikor felkeltem azonnal hívtam őket és elmeséltem mindent. Örültek az én örömömnek és megbeszéltük, hogy majd délután találkozunk. Reggeli után elővettem a bőröndömet és elgondolkodtam, hogy mit is kellene pakoljak. Aztán minden féle-fajta ruhát össze szedtem és bepakoltam. Aztán mindenfélét ami eszembe jutott dobigáltam bele a bőröndbe. Mikor végeztem a pakolással egyet ebédeltem,mert eléggé sokáig pakoltam és megéheztem. Éves után lefeküdtem a kanapéra és laptopommal az ölemben elkezdtem egy kicsit kutakodni az idei Forma 1ről. Rájöttem, hogy ezen a hétvégén nem fogok találkozni a bátyámmal de sebaj. Ez sem tántoríthat el. Mikor nézegettem a pilóták neveit, egy furcsa érzés fogott el. Ilyent még nem éreztem. De nem fordítottam nagyobb hangsúlyt erre az érzésre. Aztán megláttam a pilóták nevei közt Őt...

                         ㅡㅡㅡㅡㅡㅡ

Itt van a második rész. Ha valaki elolvasta akkor  kommentben várom a véleményeiteket. Remélem tetszett:)
Csodás napot nektek✨