handsome harassing~sope/BEFEJEZETT/

17.~A találkozás 1/2

Jó olvasást!

Yoongi pov.:

Nem tudom mikor voltam utoljára ilyen ideges, mint most. A torkomba olyan gombóc van, hogy még Jimin próbálkozása ellenére se tudok egy falatot sem lenyomni a torkomon.

-Yoongs basszus ne izgulj már ennyire. Rád nézek és én érzem magam rosszul.-ingatta rosszallóan a fejét.

-De Jiminie el se hiszem, hogy látni fogom és megölelhetem majd. Ahh basszus kiváncsi vagyok milyen lesz az illata.-mosolyogtam magam elé.

-Undorítóan szerelmes vagy.-húzza el a száját.

-Na te csak meg se szólalj! Mikor neked volt az első randid Taeminnel megvertél azért, mert csúnyának gondoltad magad.-néztem rá morcosan. Életembe nem idegesített senki úgy fel, mint akkor Jimin...

-Jó az nem számít, nade vegyél fel valami kényelmeset és megyünk fodrászhoz és mielőtt megszólalnál nem érdekel mit akarsz, na bye.-hesegetett el magától.

-Nem is értem miért vagyunk mi barátok.-motyogtam az orrom alatt.

-Hallottam.-kiabált utánam.

-Leszarom ribanc.-ordítottam vissza.

Gyorsan magamra kaptam egy melegítőt és a kedvenc fekete felsőmet, majd szaladtam is le Jiminhez, de amit elsétáltam a tükör előtt megtorpantam. Csak sóhajtani tudtam egyet. Nem vagyok megelégedve magammal. Hobi hiába mondja, hogy szép vagyok, de én nem így látom. Mondjuk sokat segített nekem, mert mikor a tükörbe nézek nem látom magam olyan rondának és ez mind neki köszönhető.

-Yoongs jössz már?-gyorsan megráztam a fejem, hogy kizökkenjek a gondolataimból, majd szaladtam is le.-Na végre.-sóhajtott egyet majd magunkra kaptuk a cipőnket és elindultunk a fodrászhoz.

A fejünk fölött hallatszó csilingelés jelezte, hogy beléptünk az üzlet ajtaján. Lia mosolyogva nézet ránk.

-Nahát nahát végre téged is látni Yoongi.

-Hidd el, ha rajtam múlna még egy jó darabig nem látnál.

-Még mindig kegyetlenül őszinte vagy.-sóhajtott egy nagyot.-Na gyere.-fogta meg a karomat, majd lerántott egy székbe.-Akkor úgy, ahogy megbeszéltük?-nézett Jimin felé, mire ő csak vigyorogva bólintott.

-Komolyan mondom Lia, ha bohócot csinálsz belőlem beperlem az egész helyiséget.-próbáltam csúnyán nézni rá.

-Jólvan jólvan.-mondta majd munkához látott.

Míg festette a hajamat véletlenül se engedte, hogy lássam. Rohadtul féltem már nem azért. 2 kínkeserves óra után végre láthattam magam.

-EZ KIBASZOTTUL ZÖLD.-ordítottam teljesen kikelve magamból. Ne..nene..Hobi teljesen hülyén fog rámnézni. Basszameg úgy nézek ki, mint egy alma...

-Menta.-javított ki Jimin, mire szúrós szemekkel néztem rám.-Na most mit izélsz, rohadt jól áll. Hoseok meglát és megdug.-vigyorodott el.-Na de most rohadt gyorsaknak kell lennünk, mert akkor talán a 4. órára még beérünk.-ragadta meg a kezem, majd elkezdett kifele ráncigálni.-Szia Lia.-ordított a lánynak.

-Jimin várj már, még ki se fizettem.-próbáltam kirángatni kezeimet a szorítása alól.

-Én azt már megoldottam, na gyere te alma.

-Rohadj meg ribanc.-nevettem fel hihetetlenül.

Jiminhez érve villámgyorsan rámkent egy minimális sminket, ami miatt szépnek éreztem magam.

-Na most jön a neheze.-nyitotta ki sóhajtva a ruhásszekrényét.-Leszögezem előre, hogy fekete max a nadrágod lehet.
-Oké, én nem akarok semmi átlátszó cuccot és inget felvenni.
-Na oké, akkooor..-nézegette a ruháit.-Tessék.-vágott hozzám egy fekete szaggatott nadrágot.-Tessék.-egy fehér, mintás felsőt.-És ez végül.-emelt fel mosolyogva egy bordó bőrkabátot.
-Nem lesz ez sok?-néztem rá aggódva.
-Dehogy, na húzz felöltözni.-lökött be a fürdőbe. Nehezen magamra húztam a cuccokat és a tükörbe néztem. Jól néztem ki. Csak Hobinak tetsszen a kinézetem. A többi nem is érdekel.

A suli olyan lassan telt el, mint még soha. Még ugy is, hogy csak a 4. óra felére értünk be és 7 óránk van ma. Utolsó órámon bioszon, az izgalomtól folyamatosan mocorogtam a széken. Már csak 10 perc volt az órából mikor jött egy üzenetem. 

hobii
itt vagyok

baba
de még van 10 perc az órámból

hobii
nem baj, itt leszek a bejáratnál

Basszus ezek a rohadék pillangók. Mikor megszólalt a csengő mindent belevágtam a táskámba, majd futottam is ki. Nem érdekelt, hogy a tanár még mondta a dolgokat. Akkor, abban a pillanatban csak az érdekelt, hogy átöleljem. Az ajtót szószerint kivágtam és egyből elkezdtem keresni. Ott állt a lépcső alján és mosolyogva nézett rám. Élőben még szebb, mint a képeken. Leszaladtam a lépcsőn és egyből a karjaiba vetettem magam.

-Szia baba.-húzott még közelebb magához. Nem bírtam visszatartani a könnyeimet. Egyszerűen annyira hihetetlen, hogy itt ölel engem, hogy el sem akartam hinni.-Héé miért sírsz?Bántott valaki? Naa baba..-nézett a szemembe aggódva, mire még jobban elkezdtem sírni.

-Cshak boldogh vagyok.-mosolyodtam el könnyeimet törölgetve.

-Annyira gyönyörű vagy.-simított végig az arcomon. Nem akarom tudni, hogy akkor milyen vörös lehettem.

-Mit fogunk csinálni Hobi?-kérdeztem érdeklődve.

-Nem tudom, hogy te hogy vagy ezzel, de semmiképp sem akarok moziba és mekibe menni. Nem tudnánk beszélgetni és te jobbat érdemelsz egy mekinél.-talán ezzel a 2 mondattal érte el, hogy teljesen beleszeressek.-Van nem messze egy jó kávézó az jó neked?-kérdezte, mire bólintottam egyet.-Remélem nem baj, hogy kocsival jöttem, csak gondoltam, ha megunjuk a kávézást elmehetnénk kocsikázni.-mosolygott rám.

-Annyira gyönyörű a mosolyod.-csúszott ki véletlenül a számon. Basszus basszus basszus. Ő csak felnevetett.

-Annyira, de annyira aranyos vagy.

-Basszus Hobi annyira zavarba hozol.-hajtottam le a fejem.

-Hé.-nyúlt az állam alá. Mondana valamit, de nem tudta szemét elszakítani ajkaimtól, ahogy én sem az övéitől.-Basszus, ne haragudj, gyors lenne neked.-engedte el az állam, mire keze után kaptam.

-Hoseok kérlek csókolj meg.-néztem fel rá. Láttam, hogy teljesen ledöbbent. Ő nem akarná..?-Ne haragudj, félreértettem a jeleket.-kezdtem el magyarázkodni.-Csak azt hittem, hogy meg akasz csókolni, de tudhattam volna, hogy nem.-basszus majdnem elsírtam magam. Próbáltam visszatartani a könnyeimet, de egy könnycsepp legördült a bal orcámon. Gyorsan elfordultam, majd megtöröltem a szemeim.-Na menjünk.-fordultam vissza hozzá egy hamis mosollyal, majd elindultam egyenesen. Ő a kezem után kapott, majd magával szembe fordított és...és megcsókolt. Mozdulatlanul álltam és a döbbenettől vissza csókolni is elfelejtettem. Óvatosan ráharapott az alsó ajkamra, mire észbe kaptam és visszacsókoltam. Hihetetlen volt az az érzés. Mintha apró áramütések cikáztak volna végig végtagjaimon. Le se tudom írni, hogy akkor mit éreztem..

Nagyon köszönöm az 1k megtekintést..🥺