handsome harassing~sope/BEFEJEZETT/

18.~A találkozás 2/2

Jó olvasást!

Hoseok pov.:

Mikor megláttam a lépcső tetején, azt hittem ott esek össze. Annyira gyönyörű volt. Még messziről is sikerült levennie a lábamról.

Amikor felemeltem az állát egyszerűen nem tudtam gondolkodni. Annyira hívogatóak voltak az ajkai, hogy majdnem megcsókoltam.

-Basszus, ne haragudj, ez még gyors lenne neked.-engedtem el az állát, mire kezem után kapott.

-Hoseok kérlek csókolj meg.-nézett fel rám. A döbbenettől azt sem tudtam hirtelen, hogy fiú vagyok e vagy lány. Épp megakartam kérdezni, hogy biztosan ezt akarja mire megelőzött.-Ne haragudj félreértettem a jeleket.-húzódott egy kicsit hátrébb. Ne ne ne.-Csak azt hittem meg akarsz csókolni, de tudhattam volna, hogy nem.-szomorkás hangja teljesen összefacsarta a szívem. Mikor láttam, hogy egy könnycsepp gördült le az arcán, majd elfordulva letörli, teljesen kétségbe estem.-Na menjünk.-nézett rám egy hamis mosollyal, majd elkezdett sétálni. Keze után kaptam, majd az ajkaira tapadtam. Cselekedetemmel teljesem ledöbbentettem, hiszen csak mozdulatlanul állt előttem. Alsó ajkára haraptam, mire viszonozta is a csókom. Aztakurva. Talán még sosem volt senkivel sem ilyen jó egy csók. Hosszú percekig faltuk egymás ajkát, de a levegő hiánya miatt el kellett szakadnunk. Szorosan átöleltem, mire vállamba fúrta fejét. Na várjunk csak. Sikerült rájönnöm, hogy mi másabb rajta. Menta színű a haja. Annyira jól áll neki.

-Kibaszott jól a menta Yoongi.-súgtam a fülébe. Éreztem, hogy ennek hatására megremegett a karomba. Rohadt jó érzés, hogy ilyen hatással vagyok rá.

-Nekem nem tetszik. Úgy nézek ki, mint egy alma. Jimin hibája az egész.-motyogta mellkasomba. Kicsit eltoltam magamtól, majd kérdő tekintettel néztem rá.

-Nem tudom, hogy miről beszélsz. Ha te egy alma vagy mától a kedvencem az alma.-imádom zavarba hozni.

-De te ezt direkt csinálod.-csapott vörösen a mellkasomra, mire csak felnevettem.

-Na gyere.-fogtam meg a kezét, majd elvezettem a kocsimhoz. Kinyitottam neki az ajtót mire morcosan nézett rám.

-Még mindig nem vagyok lány.-vágta be magát gyorsan az ülésre és magára csapta az ajtót. Kezét keresztbe fonta a mellkasa előtt, majd elfordult a másik irányba. Csak mosolyogva ingattam meg fejem, majd átszaladtam a másik oldalra és beültem mellé.

-Nem fázol?-néztem rá egy kicsit aggódva, hiszen november közepe volt rajta meg csak egy bőrkabát volt.

-De egy picit.-mondta, mire azonnal feltekertem a fűtést és a hátsó ülésre nyúltam a pulcsimért. Még szerencse, hogy valamelyiknap ott hagytam.-Tessék.-nyújtottam át neki.

-Ne...nem kell, annyira nem fázok.-nézett rám zavartan. Csak egy csúnya nézéssel válaszoltam, mire levette kabátját és magára rángatta.-Köszönöm.-piszkálta zavartan a pulcsi ujját. Annyira jól áll neki basszus. Ne nézd Hoseok, mert fel fog állni és elfogod ijeszteni.

-Yoongi?-néztem rá az egyik piros lámpánál.

-Hmh?

-Hogy tetszett az, amit múltkor csináltam veled?-néztem rá vigyorogva. Pár másodpercen belül olyan vörös lett, hogy még én is meglepődtem.

-De, hogy lehetsz ilyen?-ütött rá a felkaromra.-Kapd be Hoseok, ne szólj hozzám.-fordult durcásan az ablak felé.

-Na Yoongi ne haraguudj.-simítottam combjára.

-Hagyjál..ez annyira kényes téma nekem. Meg amúgy sem én kértem.-szomorodott el hangja. Gratulálok Jung Hoseok megint megcsináltad! Amilyen gyorsan csak tudtam, megálltam valahol, ahol meglehetett, majd felé fordultam.

-Kicsi ne haragudj. Én csak kicsit szívni akartam a véred. Nem akartalak kellemetlen helyzetbe hozni.-kulcsoltam össze ujjainkat. A szemembe nézett, azzal az ártatlan cica szemeivel, mire azonnal elvesztettem az önuralmam magam felett. Egyszerűen annyira jól néz ki, ráadásul most az én felsőm van rajta ami rohadtul vonzó. Türelmetlen faltuk egymás ajkait. Combja alá nyúltam és az ölembe emeltem. Kezemet a derekára tettem és úgy húztam közelebb magamhoz. Kezemet lejebb vezettem a fenekéhez, majd kicsit belemarkoltam. Ajkai közül egy halk sóhaj szökött ki. Elhajoltam tőle, majd a nyakát kezdtem el csókolgatni, szívogatni. Ő a hajamba tűrt és úgy húzott közelebb magához. Egy nagyobbat szívtam rajta, mire felnyögött.

-Hobii.-istenem az a hang...Az agyam okosabb fele azt sugallta, hogy most azonnal álljak le, mert nagyon megfogjuk bánni.

-Yoonghi.-próbálok neki szólni, de most ő vette kezelésbe a nyakam.-Elégh.-toltam el nagy nehezen magamtól.-Ennek nem most van az ideje.-simítottam arcára.

-Basszus.-temeti kezébe az arcát.-Nem akartam egy ribancnak tűnni a szemedben.-mégis mi a faszról beszél?!?!

-Yoongi te mégis miről beszélsz?-húztam el arcától a kezét.-Egyáltalán nem gondolak ribancnak. Elragadtattuk magunkat mindketten. De ez nem baj, hiszen kimondhatom, hogy mindketten vonzódunk egymáshoz.

-Akkor nem gondolsz könnyen kaphatónak?-nézett rám cica szemekkel.

-Dehogy, verd ki ezt a hülyeséget a fejedből.-öleltem magamhoz.

-Hobi baj lenne, ha sokáig így maradnánk?-motyogta a vállamba.

-Dehogy.-simogattam hátát. Sokkal jobb így, mint egy kávézóban üldögélni.

A nap folyamán rengeteget ölelkeztünk és sok mindent megtudtunk egymásról. Most épp a lakása előtt parkolunk és ugyanabban a pozícióban helyezkedünk el, mint legutóbb.

-Ugye máskor is fogunk találkozni?-kérdezte félve.

-Persze, mostmár nem tudnálak elengedni, túl fontos lettél nekem ahhoz.-húztam még közelebb magamhoz

-Hoseok.-szólalt meg hosszas csend után.

-Humh?

-Azt hiszem szeretlek.-motyogta. Ennél szebb már nem is lehetne ez a nap.

-Én is baba, én is.-simogattam haját. Most jött el az ideje.-Yoongi lennél a szerelmem?-kérdeztem mosolyogva. Azonnal felkapta a fejét a mellkasomról és úgy nézett a szemembe.

-Komolyan gondolod?-nézett rám azzal a csodálatos szemeivel, mire bólintottam.-Leszek a szerelmed Hoseok.-mosolygott rám, majd megcsókolt.