A Szenvedélyes Tanítvány✅| (Jikook) |- BEFEJEZETT

8. Tettek Következményei

Jungkook szemszöge

-Megjöttem.- kiabáltam el magam miután beléptem az ajtón, mert haza értem Jiminéktől. A mai kis tanulásunkat nagyon élveztem mert azok a hangok amiket kicsaltam belőle az zene volt füleimnek.

- Hahó? - kiáltok még egyett, de nem hallom senki hangját sem motoszkálást a közelben.
Felmegyek az emeletre, amikor is meg csapja a fülem egy halk síró hang. Az én szobámból.
Se perc alatt nyitok be, mert kezdek nagyon aggódni. Mi történhetett?

A szobámban sötétség honol. A sötétítő függönyök elhúzva így az utcán lévő lámpa világított csak be a szobába. Az ágyamon ült a kis test, és innen tudtam, hogy az én drága testvérem van itt.

- Yune? Mi a baj? Nagyi hol van? - kapcsolom fel a lámpát és ülök le mellé az ágyra. A szemei pirosak az arca nedves innen tudom hogy sírt. De miért sírt?

- A nagyi... elment a gyógyszertárban.. és én itthon... maradtam anyuval. - hüppög a mondat közben.

- És miért sírsz? - simogatom meg feje bubját.

- Nem mondhatom el... - mondja én meg felvonom az egyik szemöldököm.

- Yune nekem bármit elmondhatsz. Bántott valaki? - kérdezem. Most már kezdek aggódni. Mi a fene történt míg nem voltam itt.?

- Anyu.. - kezdett el újra sírni. Mit csinált az az alkolista anyám.?

- Mit csinált veled?

- Megvert. Azt mondta, hogy semmirekellő vagyok csak azért mert nem vittem fel neki sojut. - keservesen engedi útjára könnyeit.

- Nem vagy semmirekellő, igen is egy okos, bátor fiú vagy.
Hol van most? - ölelem magamhoz, de csak kevés ideig, mert kíváncsi vagyok hol tartózkodik anyám.

- A szobájában. - mondja én meg egy puszi után el is hagyom a helyiséget, hogy be olvashassak anyámnak.

A szobába benyitva tapasztalom, hogy itt is sötét van, de ez nem hökkent meg. Felkapcsolom a villanyt így fényt varázsolva a szobába. Az ablak előtt gubbasztó nőt egyből kiszúrom és mint egy veszett vad vágok át a szobán.

- Mi a faszt képzelsz magadról hmm? - köpöm az arcába, mert közben felemeltem gyenge testét és szembe fordítottam magammal. Biztosan megijedt, mert rendesen összhúzta magát.
- Hogy merészelted bántani Yunet hmm? - szerintem már tiszta véreres a szemem a düh miatt.

- Meg érdemelte. Áh tegyél lebee- még időben leraktam, mert ha nem akkor engem hányt volna össze. Érezni lehetett a pia szagát így egy orrfacsaró szag keletkezett a szobában. Nem mintha nagyon rózsa illatok lettek volna. Nem is értem miért jó ez neki. Inni.. Mi jó benne?

- Te érdemelnéd meg hogy megfulladj a saját hányásodban. - már a nyálam is fröcsög annyira elvesztettem a józan eszem. Ha tehetném úgy megverném hogy nem kelne fel többé. Hiába az anyám, amit át kellett élnünk miatta, még csak nem is sajnálnám.
- Ha még egyszer hozzá érsz akár egy ujjal is a testvéremhez el fogom törni a kezed. - szorítok rá a kezére hogy érezze képes vagyok rá.

Ezután csak kiléptem a büdös szobából, mert ha tovább maradtam volna lehet én is ott hagyom az ebédem. Vissza mentem Junehoz és mondtam neki hogy zárkozzon be a szobába, mert most el kell mennem. Az alkesz szobáját is bezártam a pót kulccsal ne hogy még is valami baj legyen.