Elérhetetlen ( Szünetel)

Bécs

- Na, hogy ment? - kérdezte Nicky miután Morgan ki kísérte az újságírót.

- Egész jól - mondta. - Ez eleje legalábbis, amíg ki nem tért a szokásos mesére.

- Itt van Happy gondoltam szólok, ha szeretnéd fel küldetem hozzád - ajánlotta fel.

- Azt meg köszönném- mondta és vissza ment az irodába.

Az ebéd szünetet mar bőven le késte, de nem is igazán volt éhes. Jobban aggasztotta Sarah Fletchet és az, hogy mi fog majd meg jelenni az újságokban.

- Szia Morgan - jött be Happy kopogás nélkül.

- Happy! Szia! - mosolygott rá a lány, Happy pedig le ült az ügyfeleknek kikészitett székre Morgannel szembe.
- Történ valami? - érdeklődött a lány. - Kissé idegesnek látszol.

- Ami azt illeti igen - mondta és fel kapcsolta az ajtó mellett lévő plazma tévét.

Morgan először semmi szokatlant nem látott. Aztán jobban meg nézte a feliratokat :

Sokoviai robbanás. Fel robbantottak egy épületet. Wanda Maximoff hatalmasat hibázott.

- Ez mi? - vette le a  hangerőt a tévéről. - Mi történt Happy?

- Balul sült el a küldetés - mondta és feltételezte a lány , hogy az apjától tudja.
- Rumlowt és a bandáját akarták el kapni. A kapitány nem vette észre Rumlown a robbanó mellényt, de Wanda közbe képett. De még mielőtt sikerült volna neki el távolítani az emberek közeléből fel robbant. Az épület tele volt emberekkel. Wanda pedig magát okolja.

- Te jó ég! - tette a szája elé a kezét.

- A kormány össze ült és arra jutottak, hogy létre hozzák a Sokoviai egyezményt.

- Az meg mi? - nézett a lány értetlenül.

- Meg akarják kötni a kezüket, hogy több ilyen ne forduljon elő.

- Apa mit szólt?

- Támogatja, túl sok volt az áldozat. Bécsben fogják alá írni az egyezményt és neked is ott kell lenned.

- Nekem? - nevetett fel hitetlenül.

- Jól tudod miért - nézett rá Happy mindent tudóan. - Papper át vállalja addig a céged és minden mást is, de neked haladéktalanul velem kell jönnöd Bécsbe.

- Ez nonszensz - dőlt hátra a székén. - Semmi közöm a Bosszúállókhoz. Főleg a Sokoviában történtekhez.

- Tisztában vannak vele, de kéretik a jelenléted.

- Mikor indulunk? - sóhajtott fel.

- Még ma. Elő készítetem a gépet és hozom a kocsit- mondta és ki ment az irodából.

Morgan még gyorsan össze pakolta a fontosabb dolgokat, hogy Peppernek könnyebb dolga legyen és követte Happyt.

- Nicky - szólt a titkárnőjének. - Nekem most el kell utaznom sürgősen, de Pepper itt lesz és majd ő helyettesít engem. Lehet párszor hívni foglak, ha szükségem lesz valamire úgyhogy kérlek maradj mindig telefon közelben.

- Rendem van - mondta, de nem kérdezett semmit. Nyilván ő is látta a híreket.

Ki sietett az épületből és be ült Happy mellé, aki ahogy ígérte már elő állt a kocsival.

- A fontosabb cuccaidat be tettem a csomag tartóba. A motyóddal együtt - sanditott rá a lányra vezetés közben.

- Nem lesz rá szükség - dőlt hátra az ülésen.

- Úgy legyen - zárta le ezzel Happy és az út többi része csendben telt a reptérig.

A reptéren a repülő már várt rájuk az oldalán a nagy STARK felirattal. Morgan feltételezte, hogy az apja küldte a gépet, mert ő nem szereti az ilyen felhajtásokat.

- Üdvözlöm Miss Stark, remélem kellemes utat tudunk önnek majd biztosítani- mondta a pilóta.

- Biztos vagyok benne Havier - mosolygott Morgan és le ült az egyik ülésre, szembe vele pedig Happy foglalt helyet.

- Hozhatok önöknek valamit? - jött oda az egyik utaskísérő.

- Én egy aloe vera ásványvizet kérek - mondta Morgan és fel nyitotta a laptopja tetejét.

- Én csak egy sima ásvány vizet - mondta Happy is és át nyújtott pár aktát Morgannek.

- Mik ezek? - kérdezte, át lapozva őket.

- Egy kis gyors talpaló- válaszolta, közben pedig az italjaik is meg érkeztek.

Az aktákban részletesebb leírás volt a Sokoviában történtekről és persze a bosszúálló tagokról is.

- Miért vagyok benne az aktákban? -  kérdezte összezavarodva Morgan.

- Rám ne nézz, ez nekem is új - tette fel meg adóan a kezeit Happy.

Az út többi része csendben telt, Happy is mással volt el foglalva és Morgan is.

- Miss Stark - sietett vissza az előbbi utas kísérő. - Azt hiszem ezt látniuk kell- mondta és fel kapcsolta a televíziót.

A tévében épp Amerika kapitány azaz Steve Rogers és Sam Wilson voltak egy aluljáróban. A kép nem épp a legjobb volt, mivel élő adásból közvetítették egy mozgó autóból.

- Ezekkel meg mi van? - nézett Morgan Happyre, de ő is épp olyan értetlen fejet vágott, mint ő.

A következő kép már egy feket macska jelmezt viselő férfit mutatott, ahogy próbálja utol érni őket. Elöl pedig egy barna hajú hátizsákos fickó menekült.

- Happy, kérd meg Pénteket, hogy mi van itt- mondta Morgan a férfinek.

- Bombát robbantottak Bécsben - válaszolt a mesterséges intelligencia. - A gyanúsított pedig James Buchanan Barnes. A kapitány gyermekkori barátja és a tél katonája.

- Tényleg ő volt? - kérdezte Morgan?

- Minden jel erre utal - válaszolt Péntek. - A kormány be akarja vinni és a kapitányékat is. Ők nem írták alá az egyezményt.

- Ki az a fekete ruhás? - faggatta őt tovább Morgan.

- Ha jól tudom akkor T'Challa, Wakanda királya.

- Ő mégis mit akar? - kérdezte ezt már Happy.

- A robbanásban meg halt az apja. Így ő lett a király. Feltételezem bosszúra szomjazik. Az ön apja is mát úton van.

- Steve ezt nem fogja hagyni - állt fe Morgan és fel alá kezdett járkálni.

- Nem tudunk mit tenni - próbálta nyugtatni Happy.

- De igen! - mondta Morgan és hátra ment a holmiáért.