|harmadik rész

10K 382 14
                                    

𝐋 𝐀 𝐕 𝐄 𝐍 𝐃 𝐄 𝐑    𝐖 𝐎 𝐋 𝐅 𝐅

Az autóban mikor megébredtem, tudatosult bennem, hogy átaludtam 3 órát. Ránézve apára ő se volt valami éber. Hamarosan hazaérünk és akkor végre mindenki pihenhet. Legközelebb csak Július 16.-án kell majd utaznunk. A közelben lesz a Nagydíj, Magyarországon. Apa úgyis előbb utazna el, így most én is vele megyek. Várost nézek. Addig meg még kiélvezem az itthon létet. Néha nagyon fárasztó tud lenni a folyamatos utazás, mégis megérte, hisz imádtam azt, amit ez az egész képviselt. Az összes pilótára felnéztem. Egy verseny előtt beültek az autóba, két órán keresztül vezettek, képesek voltak meghalni is a szenvedélyükéért. Rengeteget letettek az asztalra, amiről más még álmodozni sem mer. Mindenki annyira azt hiszi, hogy a pilóták arrogánsak és nagyképűek, de ez nem így van! Vannak köztük olyan alázatos, jószívű emberek, hogy az már szinte hihetetlen...

– Min gondolkozol kicsim? – fordult hátra apa, miközben leparkolt előttünk.

– Csak elbambultam – vettem ki a fülest a fülemből, és elindultam be a házba, kezemben a bőröndömmel. Felnéztem a hatalmas otthonunkra. A házunk Ausztria közepén élünk egy kis városban, Wörschach-ban. A szobámból hatalmas erkély nyílott, amin volt két fotel és egy kis asztal. Danny-val általában ott szoktunk kávézni. A házat gyönyörű fenyves vette körül. Van egy házvezetőnőnk, Marta. Olyan nekem mint az anyukám, de apának is hatalmas támasz volt mikor szükség volt rá. Rengetegszer próbáltak már minket megalázni. Általában anyám próbált felválta de volt hogy mind a kettőnket sarazott. Minden évben nyilatkozott valami idiótaságot, amit a szennylapok egyből meg is írtak. Az a nő eladta magát már akkor mikor kislány voltam és ezzel tönkre tette az életemet. Miatta lettem olyan törött amilyen most vagyok. Rengetegszer szedett illegális gyógyszereket, legtöbbször hangulatjavított. Amit állítása szerint azért szedett mert rám nézve folyamatosan depressziós lesz. Hát nem aranyos? És akkor csodálkozott miért lógok apa nyakán egyfolytában. Hmm talán azért mert anyám elviselhetetlen volt! Egy szörny!

– Jaj aranyom, hát itthon vagytok! – jött egyből elém az idős hölgy. Elém érve azonnal megölelt. – Végre!

– Üdv Marta – jött be apa az ajtón. – Hogy tetszik lenni? – ölelte meg. Itthon általában németül beszéltünk és ezt nagyon nem bántam. A csomagokat elrendezve ültünk az étkező asztalhoz.

– Ne is mond annyira izgultam miattatok, láttam a tévében Lewis megint nyert, Valtteri meg harmadik lett – tette elénk az ételt Marta, majd leült mellénk. Mi elvártuk hogy velünk étkezzen, ő pedig szívesen tölti velünk az időt. – Csodálatos!

– Szerintem is, de apa itt szerénykedik – nevettem el magam. – Biztos vagyok benne hogy valamelyik VB-t nyer idén!

– Reméljük a legjobbakat kicsim! – ivott bele a vízébe. – Lavender ma jön Daniel?

– Fogalmam sincs, de te is tudod hogy úgyis hallani fogjuk – Marta nevetve megrázta a fejét a mondatomra.

– Lehetőleg ne robbantsa szét a házunkat! – apa megforgatta a szemét de közben mosolygot. Annyira szerettem mikor mosolygott. Jó volt boldognak látni végre!

– Köszönöm szépen, finom volt! – álltam fel az asztalról. Oda léptem egy puszit nyomtam Marta és apa arcára majd a konyhába mentem az üres tányérommal. Elmosogattam és elindultam fel az emeletre a szobámba. Felérve megcsapott az igazi levendula illat. A szobámba lépve azonnal a képekre tapadt a szemem. Rengeteg van amin Danny-val, apával, Lewis-sel vagy Valtteri-vel vagyok. Van egy pár amin épp zongorázom. De olyan is van ahogy épp a levendulák között fekszem. Becsuktam magam után az ajtót és az erkélyhez léptem. Kint ragyogott a nap így hát kiültem a laptopommal. Felnyitva a hetek óta nem használt MacBook-om azonnal jöttek az értesítések. Én még is egyet nyitottam meg. Az első Nagydíj előtt elmentem egy fotózásra ahova elhívtak. Én önszántamból ilyenre soha nem mennék de apa annyira akarta, így elmentem. Végig borzalmasan kedvesek voltak velem, megcsinálták a hajam és finoman kisminkeltek. Úgy jöttem el hogy fogalmam se volt hogy milyenek lettek a képek. De most jött egy Email tele képekkel és egy aranyos szöveggel

Éjszaka - cl.Место, где живут истории. Откройте их для себя