~VII.~

431 34 0
                                    

Nem kellet sokat várnunk, hiszen a maradék két személ is megérkezett, s egyből neki is kezdtek, minden olyan információ megosztásnak, ami legelőször csak rám vonatkozott

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Nem kellet sokat várnunk, hiszen a maradék két személ is megérkezett, s egyből neki is kezdtek, minden olyan információ megosztásnak, ami legelőször csak rám vonatkozott. Az idősebb közölte, hogy már tegnap este is egyértelmű volt, hogy engem vesznek fel, s a reggeli kijelentés is véglegesen a tudtomra adta, de a formalitás és a vita elkerülése érdekében, kifüggesztették az eredményt az összes nagyobb egyetemi faliújságra. Örültem, hiszen a nyertes felirat alatt, pirosan villogott az én nevem, ezzel elérve, hogy az a jelenlegi plakát legyen életem legfontosabb okirata. Boldog voltam, nem kérdés, s talán most fogtam fel igazán.

Kaptam még egy köteg papírt, telis-tele szabályokkal, órabeosztással, s időpontokkal. Elhűlt tekintettel vizslattam a sok-sok pontot, írást. Valószínűleg, nagyon is komolyan vették a srácok a papírmunkát, s precízen kidolgoztak mindent, ami büszkeséggel töltött el. Elérhetőséget cseréltem mindannyiukkal, s végleges kijelentéssel, Hoseok még egy pólót is adott, ami amolyan pecsét volt a kimondatlan törvényre. Egy egyszerű fekete rövid ujjú, rajta a bandanévvel, s hátán saját nevemmel. Széles mosollyal megköszöntem, majd odasétálva az asztalhoz letettem gitáromra. Még órákon keresztül beszéltünk erről-arról. Leginkább elmondták a szabályokat, az elkövetkezendő félév terveit, s végül megemlítették a bajnokságot.

Mindent tüzetesen, részletesen elmagyaráztak. Érthető volt, s látszólag ugyanannyira számított ez nekik, mint nekem vagy Jungkooknak, s ki is jelentette Namjoon, hogy idén még nagyobb a tét, hiszen a hatalmas pénz összeg, s zenei támogatás mellett, valamint az esély, hogy lemezkiadóhoz kerüljünk egy nagyobb cégnél, még fontosabb volt.

Kora délutánra végeztünk, s mindenki elhagyta Jungkook "lakását", majd a saját dolgára igyekezett. Hoseokkal az oldalamon sétáltam a szobám felé, mérhetetlen mennyiségű új információval, s holmival gazdagodva, miben a mellettem sétáló segített, s kellemes beszélgettünk közben.

-Holnap, pedig próba. Az első próbád. -mosolygott, mikor elértük szobám ajtaját.

-Hol fogunk játszani? -kérdeztem, s kulcsomat elővéve benyitottam a kis helyiségbe.

-A próba terembe, van kulcsunk a stúdióhoz is, de azt csak Yoongi és Namjoon kezelheti, valamint csak Seokjin, vagy a húga felügyeletével lehetünk ott. Hátul van a hetes számú konferencia terem mögött. -mondta, majd beljebb jött, s letette eddig kezében cipelt papírjaimat, íróasztalomra.

-Jó inkább mutasd meg, mert nem ismerem azt a részt. -nevettem el magam, majd én is lepakoltam minden cuccomat, s leültem ágyamra. Viccesnek tartottam, hogy szobám szinte ugyan abban a rendben van, míg fejem telis-tele volt, az elmúlt huszonnégy óra káoszával.

-Ne izgulj. Még a suli kezdésig amúgy is van egy teljes hetünk, addig mindent megtudsz és megismersz. -mosolyodott el, majd az ajtó felé vette az irányt, hogy távozhasson, hiszen neki is dolga volt, csakúgy mint a többieknek. -Most megyek. Te pedig csinálj amit akarsz, oszt be a papírjaidat az órákkal, és figyelj oda a próbákra is, a késést, vagy a hiányzást Namjoon nagyon nem tűri. -pillantott oldalra, s tarkójára simított. -Ha ütközne az októberi vizsgaidőszakkal az kiküszöbölhető, Seokjinnek vannak kapcsolatai, de nem olyan necces, mint ahogy hangzik. Ennyi. Van még kérdésed?

RockStarts - TaeKook [Befejezett]Where stories live. Discover now