Mérgező kapcsolat

#𝟷 𝙴́𝚓𝚓𝚎𝚕𝚒 𝚗𝚊𝚙𝚏𝚎́𝚗𝚢

Reggel rettenetes fejfájásra ébredtem. Ránéztem az éjjeli szekrényemen lévő órára és egy nagyot sóhajtottam.

-Még csak hét óra? - motyogtam magamban, miközben a plafon felé fordultam és azt kezdtem el vizsgálni. Ma délutánra piknikezést terveztünk Samuellel, Lucyval és a barátjával, a hatodik hónapfordulónk alkalmából Sammel. Remélem, hogy addigra elmúlik.

Öt perc múlva meguntam a plafon nyújtotta látványt, úgyhogy lassan kikászálódtam az ágyamból és lementem a konyhába, hogy bevegyek egy fájdalomcsillapítót és készítsek magamnak valami reggelit. Anya a nappaliban ülve fogadott.

-Jó reggelt, kincsem. - mondta mosolyogva, miközben az ölébe helyezte a tabletjét. -Hogy aludtál?

-Jól. Te? - léptem oda hozzá, hogy megölelhessem.

-Jól. Főztem kávét, a pulton van. - mondta, majd újra a kezébe vette a tabletjét és folytatta a napi hírek böngészését.

-Köszi. - mondtam, majd a szekrényhez lépve kivettem egy doboz fájdalomcsillapítót és bekaptam egy szemet, amit egy pohár vízzel gurítottam le. - Apa? - kérdeztem, majd a pult mögé léptem és kávét öntöttem a kedvenc bögrémbe, amit még Samtől kaptam a születésnapomra.

-Hajnali háromkor elindult a reptérre, üzleti útra ment. - mondta és hallatszódott a hangján a letörtség. A családban mindenki tudja, hogy apa azzal csalja anyát, akivel csak lehet, mégsem válnak el, mert együtt akarják tartani a családot. Az már másik téma, hogy az egész el van cseszve. Letettem a bögrémet, majd anyához mentem, hogy megölelhessem. - Szeretlek, kincsem. - mondta, azon a tipikus lágy, anyai hangon.

-Én is szeretlek. - mondtam, miután egy puszit nyomtam az arcára. Visszamentem a pulthoz és ittam a kávémból egy kortyot, majd a kinyitottam a hűtő ajtaját, hogy lássam, mit tudnék reggelizni. A rántotta és a palacsinta között vaciláltam, de végül a palacsinta nyert.

-Kérsz palacsintát? - kérdeztem anyától.

-Nem, köszi, kincsem. Nemsokára indulnom kell a munkába. - mondta, miközben felállt a kanapéról és felment a hálószobájába. Kivettem a hozzávalókat meg egy serpenyőt, egy tálat és két tányért, majd nekiálltam elkészíteni a reggelit. Mire kész lettem vele, anya már elindult, így egyedül Ethan és Kyra, a kutyánk maradt velem a házban. Lehívtam a bátyámat reggelizni, majd megterítettem és leültem az asztalhoz. Miután Ethan is megérkezett, nekiálltunk enni.

Reggeli közben beszélgetettünk kicsit, úgy mindenről. Anya mellett a bátyám volt számomra a legfontosabb. Egyedül ők ketten azok, akiknek bármit el merek mondani, mert tudom, hogy megértenek. Volt nemrég egy időszakom, mikor teljesen egyedül voltam, nem beszéltem senkivel és mindenkit ellöktem magamtól. Illetve egyedül lettem volna, ha ők nincsenek nekem. Ők ketten akkor is mellettem álltak és minden nap azon voltak, hogy felvidítsanak.

Ezután felmentem a szobámba, hogy átöltözzek. Megvetettem az ágyamat és leültem a laptopom elé, hogy szerezzek pár ötletet, hogy mit vegyek Samnek. Nem mondta el, hogy hova megyünk, csak annyit mondott, hogy piknikezünk és legyek háromra a házunk előtt.

Mivel vakáció van, így bőven van időm vásárolni. Még csak nyolcat ütött az óra, úgyhogy ráértem ötleteket keríteni a Pinterestről.

Fél óra múlva felálltam a laptopomtól. Úgy döntöttem, hogy veszek neki egyet a kedvenc parfümjéből, egy szürke pulcsit, amilyet már szeretett volna és néhány édességet, amit szeret. Lementem a nappaliba, felhúztam a cipőmet és elindultam. Szerencsémre a pláza csak két megállóra van a házunktól, úgyhogy nem kellet sokat buszozzak.