Élet a táborban (Új ship Hungary x France)

7. rész

Német: Magyar bá!!!!

Oda rohan hozzám és a testemen elkezd sírni

---------Most pedig folytatódik------------

Német a testemen sír a könnyek folynak a testemen ami a sebbe is jut amire fel szí szentek, hirtelen felkapja a fejét és könnyes szemmel nézz rám, csak rá mosolygok, majd Kína felé fordulok akinek a szemében látom a haragot.

Magyar: Ilyen országba szeretet... Tibet?

Kína haragos arca eltűnt és bánkódás jött az arcára.

Magyar: Te nem ilyen voltál Kína, nem kell haraggal elrejteni a bánatod, mert nincs mért szomorúnak lenned............... Tibet éledben van, csak  ENSZ-nek dolgozik titkárnőként, szokót üzenetet küldeni és ma jönnek ide tárgyalni........ Tibet üzen neked valamit Kína........... azt mondta, hogy nem kell dühöngened, mert akkor harcolsz amibe meg halhatsz és........ a gyermeknek kell egy apa.

Kína mikor meghallotta azt, hogy apa egyből földre rogyott és gondolom azon gondolkozott, hogy mért beszélek vele azok után amit tett. Közben Francia lépet mellém, de mikor meg szólalt volna a sok vér vesztés miatt el ájultam.

Kína POV:

Magyar a sok vér veszteség miatt elájult. Mit tetem? Mindenki szomorkodott, de én tudtam, hogy van még remény.

Kína: Észak.

Észak-Korea: Igen?

Kína: Szólj a öcsédnek, mert dolga van. Nektek ki a dokitok?

Lengyel: Öööö Svájc?

Kína: Szóljatok neki, gyere India.

India: Hova és minek?

Kína: Be visszük Magyart a sátrába.

Mindenki, hol értetlenül, hol csillogó szemekkel néztek rám.

India: Mért segítünk neki?

Kína: Ne magyarázz hanem segíts, ez parancs!

Indiával felkaptunk és útba igazításnak köszönhetően be vittük Magyart a sátrába, pár perc múlva megjött Svájc és a mi dokink Dél-Korea, be mentek és meg kértek mindenkit, hogy ne menjen be, persze megkértem Oroszt és Indiát, hogy álljanak őrt, miközben vártunk meg érkezett ENSZ és NATO meg a titkárnőjük Tibet mellette gondolom a gyermekünk. Sírva Tibethez rohantam és megöleltem. Meg állítottam ENSZ-t és NATO-t  és elmagyaráztam mindent, amire ők mérgesen néztek, Tibet meg lesokkoltam. Egyszer csak Svájc mondta, hogy kit akar látni Magyar amiben és köztük voltam, meg hunyászkodva mentem be elsőnek velem akart beszélni.

Kína: Magyar én annyira sajnálom, de viszont tetteim után nem érdemlek bocsánatot és kegyelmet.

Magyar: Kína én meg bocsátok neked, nem azért mert rendes vagyok, hanem mert mindenki érdemel egy második esélyt és meg mert apa vagy...... mint én.

Én boldogan és tisztelettel meghajoltam, amit szinte senki sem tettem, majd a kicsi Német ment oda, akinek meghalt apja és Magyar a nevelő apja.

Német: Rendbe jössz apu??

Magyar: Ne aggódj, rendbe jövök, csak ágyba maradtam egy-két hétre.

Német is arrébb lépet, utána Francia ment oda akivel össze kulcsolták kezeiket.

Magyar: Francia, ha nem épülnék fel annyira, hogy jelen lehessek, akkor azt akarom, hogy olyan szép kislányt szülj nekem, amilyen te vagy.

Kína gondolat: Francia terhes Magyartól???!!!! Mi a fasz??!!!

 Francia: Én jobban örülnék egy kis fiúnak, egy erős, bátor és kitartó kis fiúnak, amilyen te vagy.

Franciát megcsókolja, majd mentünk ki, kimentünk mondták is Franciának, hogy mit kell tennie, majd ott hagyták, én meg oda lépek mellé mire felém mosolyog.

Francia: Köszönöm, hogy segítettél Magyaron.

Kína: Nem segítettem rajta, hanem az orvosok. Amúgy gratulálok a terhességhez.

Francia: Köszönöm.

Mindenki kivéve Német: Mi terhes vagy!!!!!?????????

Mindenki Francia köré gyűlt és árasztották a kérdésekkel, én meg ENSZ elé léptem.

Kína: Nem lehet arról szó, hogy egyesüljön a két tábor?

ENSZ: Épp azért vagyunk itt. Még valami?

Kína: Szeretnék iroda munkát kérni, ha tud.

ENSZ: Kaphatsz.

Meghajolok és mentem is a cuccaimért, közben ENSZ elmondta az két tábor egyesülését, mindenki ünnepelt közben ENSZ, NATO, Tibet a fiunk és én meg elhagytuk a tábort.