Élet a táborban (Új ship Hungary x France)

5. rész

Magyar POV:

Három hét telt el Reich temetése óta, azóta úgy mond én vagyok a kicsi Német apja, néha elő törnek azok az emlékek amikor az öcsémmel játszottam, nevetgéltem, sajnos vagy nem sajnos, kiderült a kapcsolatom Franciával. Hogy sikerült? Nagyon egyszerű, Lengyel bejött a sátramba, mikor Franciával az ágyban smároltunk, akkor a kicsi UK-val volt. Francia is kerül ami zavar, de közben aggodalmat kelt ki belőlem, lehet tettem valamit? Most érek vissza a táborba, mert a közelbe jött egy vándor cirkusz és a kicsi Német meg akarta nézni, nagyon elfáradtam, de a gyerek még talpon van, mondjuk kettő vattacukor után nem csodálkozom.

Német: Magyar bácsi.

Magyar: Igen Német?

Német: Annyi energiám van, megyek és futtok egyet.

Meg se várta a válaszom el is szaladt, miután el futott, neki dőltem a  vén dió fának, ami a táborba van, ott pihentem az árnyékban, még Lengyel és Románia nem ordítja a nevemet.

Magyar: Mi az fiuk?

Lengyel, Románia: Német kidőlt, mint egy fa!! 

Magyar: "sóhaj" Csak el aludt, biztos kifogyott a cukor belőle.

El indulok a kicsi Németért fel kapom és be vittem a sátramba és ott be raktam az ágyamba, majd mentem össze szedtem egy pár nagyobb fa darabot és elkezdek csinálni egy ágy keretet, had legyen a kisinek is ágya, ahogy készítem Francia ül le mellém, ideges. Mért ideges? Oda hajolok és meg pusziltam, mire idegesen el mosolyodik, nem a meg szokott, de mosolyog.

Magyar: Szia kicsim.

Francia: Szia. Mit csinálsz?

Magyar: Kicsi Németnek ágy keretet.

Francia: Az jó. A kicsi szóról jut eszembe.

Magyar: Igen?

Francia: Mondanom kell valamit, de nem tudom mit reagálsz rá.

Magyar: Biztos jól fogok reagálni rá.

Francia: "sóhaj" Magyar... én.... én.....

Magyar: Kérlek Francia, bökd már ki. Nem bízol bennem?

Francia: De bízok benned.

Magyar: Akkor mond el.

Francia: Magyar én....... "sóhaj" én terhes vagyok.

Mikor meghallottam, csak felé tudtam nézni és közben rá vágok a kezemre a kalapácsommal, mikor elmúlt a fájdalmam le ülök és  csak Francia szavai-ra gondoltam. Terhes?? Mikor, mióta, hogyan??? Rá nézek Franciára, aki szomorkásan néz rám, akkor ezért került, ezért nem beszélgetett velem és ezért nem mondta egyből, mert fél a reakcióm-tól, fel állok oda lépek hozzá és fel kapom, mint egy menyasszonyt, meg is lepődött ezen. Meg csókolom, majd leteszem úgy, hogy székre üljön, le guggolok és a  pocakjában lévő gyereknek beszéltem, ezen kuncogott, volt olyan is amiért kaptam a fejemre, hol puszit, hol meg egy akkor nyakast, hogy a fal adta volna a másikat. Mikor be esteledett  vissza kísértem a sátrában, majd onnan szökdécselve, mint Piroska úgy mentem a sátramba, kicsi Német még mindig aludt, én egy hálózsákba feküdtem le aludni.