Élet a táborban (Új ship Hungary x France)

4. rész

Magyar POV:

Már együtt vagyok Franciával, csak titokban tartjuk, viszont valamiért fel lett cserél a szerep, Lengyel az aki be égeti magát Lettnél én meg perverzül mosolygok, újabb nap reggeli van éppen a jó fajta gyulai kolbászt ettem, Francia meg a bagettjét, kért a kolbászomból (Nem a gatyásbúl XD) adtam neki belőle és nagyot bele harapott, úgy látszik kér még egy fordulót, de nem most. Lengyel és Lett ültek le velünk szembe és mind kettő pirul.

Magyar: Na jó fogjátok meg magatokat és menjetek sátorra.

Lengyel: MI VAN??

Magyar: Szombat.😂🤣

Lengyel: Minek menjünk sátorra?

Magyar: Na szerinted? Kettőt tippelhetsz.😏😏

Lengyel és Lett is pirultak, mint a pünkösdi rózsa, tehát le esett nekik, mért mondtam, Francia meg majd nem megfulladt a nevetéstől, mindenki aggódva Franciára nézet, viszont meg nyugtattam őket, hogy csak evés közben nevet, közben UK "parancsnok"ékezet meg széjjel nézett, majd dühös lett.

UK: Hol van Reich??!! Magyar!!!!

Magyar: Ne ordibáljál itt vagyok.

UK: Menj nézd meg Reich-ot.

Magyar: Mért én??

UK: Csak menj.

Mormogva elindulok Reich sátrához, ahonnan sírást hallottam, be nézek és a kicsi Német térdelt apja..... hol teste mellett, csak a sátor szájánál álltam észre vettem a pisztolyt a kezében így, csak egy dologra tudtam gondolni. Mért lett ön gyilkos? Még ezen gondolkoztam a kicsi Német az apja után sírt és üvöltötte, hogy apa, ez a ordítás egy másik gondolatot hozott fel. Ugye a gyereknek kell egy személy akit apjának tarthat és én el akarom kerülni, hogy kicsi Német már 7 évesen kiképzésre menjen, oda megyek hozzá és fel emelem a fejét és felém fordítottam, mikor meg látott látszott a szemében, hogy örül annak, hogy lát engem, én meg a könnyeimmel küzdve akarok mondani valamit, ezt észre vette.

Kicsi Német: Magyar bácsi, valamit mondani akar?

Magyar: Igen csak azt, hogy nálam meghúzhatod magad, ha akarod.

Kicsi Német: Tényleg??!!!

Én csak bólintok ő meg sírva átölelt és csak annyit mondott, hogy köszönőn. Én sírva fakadtam, mert a unoka húgom volt az utolsó kis gyerek akire vigyáztam, meg azért is, hogy a kicsi apa nélkül maradt. A kicsi elment pakolni, össze szedte a holmiját és mentünk ki a sátorból, mikor a mérges UK rám nem üvöltöttöt mögötte a banda szaladt, meg álltunk és UK csak ordibált, még nekem nem lett elegem belőle.

Magyar: Fogd már be a lepcses pofádat, nem látod a kicsi mennyire megijedt azt akarod, hogy sírjon, szegény már annyit sírt!!!

A kicsi felé fordulok aki szegényke nagyon megijedt, fel kaptam a cuccával együtt  és be vittem a sátramba, ott el altattam, majd vissza mentem és elmondtam, hogy mi történt,  mindenki csak szörnyülködött, majd rendeztünk neki egy tisztességes temetést a temetés után vissza mentem a sátramba ahol a kicsi rémálomból kelt fel, oda rohant hozzám és elmesélte az álmot. Meg nyugtattam, majd vissza mentünk aludni, épp akkor jött Francia, így behívtam őt is, középen a kis Német jobb oldalt Francia, bal oldalt én, én és Francia össze kulcsoltuk a kezünket úgy, hogy a kicsit át ölelje, így aludtunk el.