Ments meg, Winchester ~BEFEJEZETT~

Szexi bébiszitterek 1. rész 2/1

2012.05.07

Futok. Sötét van, és ahogy elnézem az eső is elered perceken belül. Lopva hátranézek, amit nem kellett volna. Elesek, beverem a fejem és innentől kép szakadás...

Pár órával korábban

- Vigyázz magadra Roxy. Elvégre egyedül mész egy egész fészek ellen... Biztos ne küldjek erősítést?-kérdezi aggódva Bobby.

- Bobby figyelj. Nem vagyok már kisgyerek tudod jól. Ez a bordarepedés meg semmi, éltem már túl rosszabbat is.

- Tudom, de...

- Nincs semmi de. Elintézem, aztán megyek hozzád oké?

- Azt a makacs fejedet te lány. Jó rendben. Hívj ha indulsz, szia.

- Szia-mondtam és letettem a telefont. Pont időben, mivel megérkeztem a motelbe. Szokásos álnéven bejelentkeztem, és el is foglaltam a penészes falú, koszos kis motelszobát. Még csak 14 óra fele járt az idő, én meg úgyis éhes voltam, elmentem a legközelebbi gyorsétterembe. A jó zsíros ebédem elfogyasztása után, beültem az ideiglenes autómba és visszamentem a szobámba. Hát igen.. nekem van egy szerelmem, az autóm. Egy 1969-es Chevrolet Camaro. Még az apámé volt a drágám, csak most Bobbynál hagytam. A legutóbbi vadászatom során rázuhant a motorháztetőre egy vérfarkas. Meg is öltem ezért...

Gyors lezuhanyoztam és leültem az ablak mellett álló asztalhoz. Néztem az utcát, az ott sétáló párokat és családokat. Milyen idilli...

Visszaemlékezés

2004.09.

Egy Wendigóra vadásztunk. Apával. Ott sétáltam a rengetegben, és Apa nevét kiabálva haladtam előre. Ő a szörny után eredt, míg én kivittem a táborozókat a kocsihoz. Rossz ötlet volt....

Fél órát bolyongtam a sötétben amíg rossz helyre nem léptem, és lezúgtam a szikláról. Nyirkos, hideg talajra érkeztem. A szagokból ítélve jobbnak láttam nem lenézni a földre. Egyre bentebb mentem, amikor is meghallottam a keresett lény hörgését, és egy mély, dörmögős morgást... Túl ismerős volt. Halkan közelebb léptem, és megláttam ahogy az apám ott lóg. Alig élt, és a Wendigo ott állt fölötte. Épp belemélyesztette a karmait apám mellkasába, mikor a saját készítésű lángszórómmal megöltem. De sajnos már túl késő volt...

Visszaemlékezés vége

Meg sem éreztem azt az egy könnycseppet ami időközben végigfolyt arcomon... Erősen letöröltem, majd felálltam a székből főzni egy kávét.

Már a kész itallal ültem vissza. Kb 5 perc nézelődés után megláttam egy éjfekete »67-es Chevy Impalát begurulni a parkolóba. Gyönyörű volt. A csodajárgányból 2 elég magas, rendkívül helyes pasi szállt ki, majd a maguk kis macsós járásával a recepcióhoz sétáltak.

Én is felálltam, mert az Istennek sem akartam, hogy meglássanak és valamiféle kukkolónak tekintsenek. Így hát úgy döntöttem lefekszek aludni, mert minden erőmre szükségem lesz a vámpírfészek kiirtásához...