2.Évad 8.rész Visszaváltozás

272 16 0
                                    

--- Roxanne Black ---

Ezt nem tudom elhinni. Betett a csomagtartóba, majd betömte a számat valami ronggyal. Ha ő így, akkor én is így. Igaz be van tömve az szám, de sikítani valahogy tudok. Na meg ütni és rúgni az autót belülről..

Megálltunk. Gondolom a bunkernél. Amint kinyitja Dean a csomagtartót be is bizonyosodik. Kiveszi a számból a rongyot, és megint vállára vesz.

- Dean Winchester, tegyél le. Azonnal.- kezdek bele megint. És újra elkezdek rúgkapálni.

- Roxanne, kérlek. Nem unod még?- kérdezi.

- Ha annyira unod, tedd meg amire kértelek, és befejezem.- erre letesz a földre.- Arra gondoltam, hogy engedj el.

- Nem nem.. azt kérted, tegyelek le. Tessék. Most pedig megyünk tovább- mondja, majd karomat fogva vezet tovább. Kapok az alkalmon, és rátaposok a lábára.

- Baszki- sziszegi, nekem pedig lehetőségem adódik elfutni tőle. Sajnos nem jutok messzire, mivel az angyallal találom szembe magam. Hátra nézek, így látom, hogy körbevettek. Míg a 3 vadászra nézek, Cas mögém lép, és most ő emel fel a vállára. Bevisz az egyik raktárba, ahol már elő van készítve egy démoncsapda, közepén egy szék, kötelekkel. Leültet oda az angyal, majd Deannel együtt nekiállnak a székhez kötözni a kezeim, és a lábaim. Körbenézek. Meglátok egy asztalt, amin van pár könyv, kötelek, és 8 darab injekciós tű. Mindegyikben vér van.

- Na és mi a terv, zsenikéim? Hogy csináltok démon Roxyból újra ember Roxyt.

- Óránként fogsz kapni egy kis emberi vért. Nyolcszor. Pont jókor érkeztünk, meg is kapod az első adagodat- magyarázza Sam, majd belém nyomja a tűt. Érzem, ahogy az abban lévő vér keveredik az enyémmel, ami baromira rossz érzés. Összeszorítom a szemeim a fájdalom miatt, majd felnézek.

- Csak egymás idejét pazaroljuk ezzel- mondom szuszogva. Olyan, mintha égne az egész testem..

- Nemsokára találkozunk- mondja Sam, majd mind kimennek a helyiségből. Egyedül maradtam.. És a falon kattogó óra is kezd idegesíteni.

5 óra múlva

- Samuel, belém ne nyomd azt a szart- mondom, de mondandóm süket fülekre talál. Ez az 5. kis adagom. Amint megkapom, felordítok.. Ég a testem, és szédülök.

2 óra múlva

- Ez már az utolsó előtti. Hamarosan vége- hallom Sam hangját, majd hetedjére belém fecskendezi az emberi vért. Ismét felordítok. Már szinte a világomat nem tudom.. Kezdem érezni a hatását ennek az egésznek. Fejem oldalra döntöm, és észreveszem, hogy Dean bent maradt.

- Mindjárt vége Roxanne.

- Ahha.. Tudod. Vagyis biztosan tudod milyen démonként élni. Nem érzel fájdalmat, gyászt, honvágyat.. Semmit. Ha valakid meghal, hidegen hagy..- mondom neki.

- Igen, tudom. De örömet sem érzel. Se boldogságot. Se szerelmet. Nem tudsz szeretni sem..

- Ezzel jár.. És? Könnyebb így.

- Ezt csak a démon éned mondja, Roxy.

- De az is én vagyok, Dean..-mondom. Dean kimegy. Én pedig kénytelen voltam várni..

- Na akkor.. Essünk túl rajta.- mondja Sam, majd beadja az utolsó adagot.. Ugyanúgy, mint eddig 7-szer, ordítok a fájdalomtól. Aztán érzem, ahogy orrom vérezni kezdd, és nehéznek kezdem érezni a fejem.. Aztán minden elsötétül..

Hirtelen felébredek, és levegőt kapkodva emelem fel a fejem.

- Dean- szólítom meg. Szemembe néz, majd mosolyogva lép közvetlen elém. Puszit nyom a homlokomra, majd kikötözi a kezeim. Amint karjaim szabadok, rögtön magamhoz ölelem. Visszaölel, majd lábaimat is kiszabadítja. Felállok, és megcsókolom.

- Sikerült. Istenem Roxanne, úgy örülök, hogy sikerült- mondja a férfi, majd hajamat simogatja.

- Köszönöm, hogy megmentettetek.

- Jaj te lány.. Gyere ide- néz végig rajtam barátnőm.

- Bocsáss meg Lena.. Rengeteg hülyeséget mondtam neked..

- Semmi baj. Minden rendben..

Ments meg, Winchester ~BEFEJEZETT~Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora