2. fejezet

86 9 0
                                    

Már este volt én pedig mint mindig, kiszöktem megnézni a csillagokat. A csillagok beragyogják a sötét éjszakai eget. Gyönyörű. Édesanyám mindig azt mondja; ha bármi történne, csak nézz fel a csillagokkal teli égre, ők majd meg mutatják a helyes utat. Mikor odaértem a mezőre, elfeküdtem a puha fűn, és dúdolgatni kezdtem a kedvenc zeném. A csillagok mint mindig, ma is gyönyörűen ragyogtak. Már éjfél is elmúlhatott, mire elindultam haza. Másnap hamar felébredtem, így volt időm elkészülni. A mai ruhám, egy bő pulóverből, és farmeből állt. Az iskolában minden unalmas volt mint mindig. Utolsó óra matek volt. Matek óra felénél lehettünk, mikor megremegett a föld.

Először azt hittük földrengés, de egyre jobban remegett a föld. Az osztályban mindenki megijedt. Nem tudtok mi lehet, és ez mindenkit megrémisztett. Csak bámultuk a tanárt, hátha ő tudja a választ. Pár percel később bejelentették, hogy mindenki menjen haza, és menjenek le a pincébe.
Mivel busz nem járt, ezért ott kellett maradnom az iskolába, míg a szüleim, el nem jönnek értem.
Nem kellett sok mire a szüleim megjöttek. A földrengés végre megállt, így azt hittük nincs mitől félnünk. Pedig ez még csak a kezdet volt...

Ha tetszett, ne felejts el csillagozni!⭐

Avery és a titánok története (ErenXOc)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora