Egyik nyáron együtt mentünk kirándulni. Csak mi ketten. Azt gondoltam, hogy egy kirándulás majd kitisztítja a fejedet, azt hittem az majd kiragad téged a szürke hétköznapokból. Végül ez a kirándulás lett életem legrosszab időtöltése.
Rettegtem tőled; talán pont azért, mert egyedül voltunk. Egyfolytában be voltál lőve, sosem tudtunk normálisan beszélgetni, én pedig miután te kiütötted magad, sírva aludtam el.
Talán akkor volt először, amikor tényleg hatalmasat csalódtam benned. Dühös voltam, hiszen tudtam, hogy roncsolod magadat, s ezzel az egész akcióval az én kirándulásomat is elrontottad.
Az első napunkon te összebarátkoztál egy kicsit idősebb férfivel, akitől ez volt az első kérdésed:
- Haver, nem tudod, hogy itt hol lehet füvet szerezni?
Nem hittem a fülemnek. Alighogy megérkeztünk, neked már a ganján járt az eszed, pedig ott álltam melletted, a kezedet szorongattam, s megpróbáltam jelentőségteljesen nézni rád, megpróbáltam elvonni a figyelmedet a csókjaimmal, de téged nem érdekelt semmi más, csak az, hogy egy percig se legyél tiszta.
A hét utolsó napjai valamelyikén kastélylátogatásra indultunk. A kastély bejárata előtt rendőrök álltak, s figyelmesen átkutatták a látogatók táskáit és zsebeit az esetleges katasztrófa kizárása érdekében. Amikor már lassan mi kerültünk volna sorra, te megragadtad a karomat, ijedten a szemembe néztél, majd ezt mondtad nekem:
- Nem mehetünk oda!
- Miért? - kérdeztem vissza összevont szemöldökkel.
- Mert drog van nálam - válaszoltad kétségbeesetten.
Azon a héten már nem jutottunk el a kastélyba.
Fel sem tűnt neked, hogy utáltam azt a kirándulást, igaz?
- Park Jimin
YOU ARE READING
Angel Dust (Yoonmin) ✓
FanfictionJimin gondolatai Yoongiról és kérdései hozzá, melyek túl későn kerülnek az idősebb kezei közé. - yoonmin - rövid részek - szomorú/melankolius/nosztalgikus hangulat - gondolati szösszenetek - valós események alapján készült Elkezdve: 2021.2.1. Befeje...