Angel Dust (Yoonmin) ✓

tizennegyedik gondolat

Egyik nap áthívtál magadhoz, hogy videójátékozhassunk. Akkorra már tisztában voltam az érzéseimmel, s hiába nem ez volt az első eset, hogy egyedül voltunk a szobádban, mégis eszméletlenül izgultam.

Nem bírtam felfogni, hogy miért éreztem úgy, ahogy, hiszen azon kívül, hogy rájöttem az érzéseimre, semmi más nem változott. Minden ugyanúgy maradt, de akkor miért változott is meg?

Aznap önkéntelenül is különösen odafigyeltem a kinézetemre. Telefújtam magamat parfümmel, beállítottam a hajamat, a legstílusosabb ruháimat vettem fel, sőt, még egy kis szemhéjfestéket is felhasználtam.

Te nem tudtad hova tenni a dolgot, amely egyszerre volt vicces és elszomorító is.

- Találkozol ma valakivel? - kérdeztél rá, miután ajtót nyitottál nekem. - Nagyon... szép vagy.

- Csak veled találkozom - vontam meg a vállaimat mosolyogva, hátha rájössz, hogy mire is gondolok igazán. - És köszönöm.

Vajon akkor már tudtad, hogy többet érzek irántad?

- Park Jimin