❝ Mindketten fuldokoltunk.
Először a gőgtől és a haragtól; aztán pedig mire feleszméltünk, már a ki nem mondott szavak akadtak a torkunkon. ❞
[ finnick odair x oc ]
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Kiválasztott. Gyilkos. Bajnok. Mérgek királynője. A Kapitólium kedvence.
Aspen minden újabb és újabb ráaggatott szót idegenebbnek érezte az előzőnél.
Sosem ábrándozott a viadal megnyerésével járó hírnévről és gazdagságról. Testvére Panen-szerte élő egyenes adásban sugárzott halála minden benne élő naiv, gyermeki illúziót messzire elkergetett.
A tizenkétéves lány abban a pillanatban értette meg, hogy az arénából csak két módon távozhatsz: Győztesként - a kioltott életek súlya alatt roskadozva - , vagy egy dísztelen koporsóban, aminek leszegelt fedelét aztán a szeretteid könnyei áztathatják.
Ez volt a viadal első szabálya,
Nem akarta, hogy őt is kisorsolják az aratáson, ugyanúgy ahogy 65. Éhezők Viadalán Ezrah nevű bátyjával is tették. Devon Mayfield – a nyolcadik körzet kijelölt kísérője - metálszürkére színezett ajkait viszont minden kétséget kizáróan az ő neve hagyta el.
Semmi mást nem szeretett volna csak a többi lánnyal együtt egyszerre felsóhajtani és hálát adni az égnek, hogy ebben az évben sem hagyta el őt a remény.
A lányt azonban nem csak a remény hagyta el egy csapásra, de a tüdejében lévő összes levegő is.
Az idegesítő kapitóliumi akcentussal kiejtett név nem lehet az övé.
Túl idegennek és távolinak tűnt. Keressenek más Aspen Aconite-ot, aki majd egy halálos csapdákkal teli arénában egész Panem szeme láttára küzdhet meg a túlélésért, huszonhárom hasonlóan szerencsétlen sorsú gyerekkel együtt.
A békeőrök viszong megelégelték tétlenkedését és két oldalról közrefogva a pódium felé taszigálták.
Gyilkolni sem akart, de az az aréna második szabálya még az elsőnél is egyszerűbb volt.
Ölsz vagy téged ölnek meg.
Erre a leckére a viadal első napján eszmélt rá, amikor frissen megszerzett kését a rá támadó ötödik körzeti lány gyomrába vágta. Abban a pillanatban nem volt ideje alaposabban szemügyre venni a kezeit borító meleg ragacsos anyagot. Az ágyú eldördült, neki pedig menekülnie kellett, a megszerzett készletekkel együtt. Minél távolabb jutni a bőségszaru tövében kibontakozó vérfürdőtől.
Azóta, ha elég hosszan mered remegő kezeire a névtelen szalmaszőke hajú lány vére a többi áldozatáéval együtt ott díszelgett a kezén.
Az, hogy rögvest a győzelmi útja után Snow elnök egyik legbecsesebb játékszerévé válik szintén nem szerepelt a tervei között.
Hogy is szerepelhetett volna, hiszen a bajnokok élete tökéletesen gondtalan volt. Legalábbis Aspen ezt gondolta, amíg a kapitóliumiak szemében nem vált túl kelendő portékává ahhoz, hogy egyszerűen futni hagyják.
A harmadik és egyben utolsó szabályra majd fél évvel az utolsó ellenfele halálát jelző ágyúdörrenés után eszmélt rá.
A viadalnak nincsenek igazi győztesei, csak túlélői suttogta magának, miközben a jobbjáról jövő ütemes szuszogását hallgatva a hotelszobája plafonját bámulta.
Végül, de nem utolsó sorban Aspen Aconite-nak esze ágában sem volt szerelembe esni. Főleg nem azzal a férfival, akinek a kezéhez ugyan úgy tapad Ezrah vére, mint a névtelen ötödik körzeti lányé az övéhez.
