/Vörös szárnyak/

15 3 0
                                    

Emmáék a vár egyik tornyában találták magukat. A plafont egy gyönyörű festmény díszítette amely a naprendszert ábrázolta. A bolygók között különböző csillag jegyeket lehetett felismerni. Egy üveges ajtón keresztül ki lehetett jutni a torony erkélyére is. A falakat különböző nagyságú polcok takarták el melyek roskadásig voltak könyvekkel. A terem közepén egy nagy teleszkóp kapott helyet amit érdeklődve ült körbe egy fiúkból álló újonc csapat. A törökülésben ülő fiúk között meglepően fürgén szlalomozott egy kopaszodó hetven év körüli férfi. Sötét kék köpenyt viselt és épp lelkesen magyarázott valamit amikor a lányok betoppantak. Most egy pillanatra lefagyott és kék szemével meglepetten nézte az újonnan érkezett csapatot. Az őt körülvevő fiúk forgolódni kezdtek és sutyorogva vitatták meg gondolataikat egymással miközben le sem vették a szemüket a megszeppent lányokról. Az ősz férfi egy intéssel elhalkította az egyre felerősödő zúgolódást.
-E...elnézést a zavarásért...-kezdte Emma mikor úgy érezte hogy szót kapott de az idős férfi félbe szakította.
-Milyen zavarásért? Ki zavar? Ugyan. Gyertek és csatlakozzatok!-invitálta Emmáékat. A lányok meg könnyebülve sóhajtottak fel és gyorsan helyet foglaltak.
A férfi egyből bele is kezdett.
-Az újjak kedvéért. A nevem Dave Morton.
~~~
Emma óra után megbeszélte Hannah-al hogy ha lehet ma is lelátogatnának a könyvtárba. Egymás után hordták a könyveket hátha valamelyikben nyomra bukkannak de hiába.
-Eldöntöttem.-csapott össze hirtelen egy vaskos könyvet Sarah. A többiek érdeklődve néztek rá, várva a folytatást.
-Csillagászokhoz szeretnék kerülni!-mondta eltökélten.
-Hisz ez remek!-kiáltott nagyot Noami ami következtében mindenki feléjük fordult és néhányan le is pisszegték. Noami mit sem törődve a felbolydulással odaszökkent Sarah mellé és erősen megölelte.
-Gratulálok!-mondta neki. Szemszíne váltakozni kezdett és elragadottan össze csapta a kezét.
-Mindenki nagy ölelés!-ugrott Rachel Sarah nyakába. A lányok boldogan ölelkeztek össze.
-Khm.-köszörűlte meg valaki a torkát.
-Hannah!-kiáltott ha lehet nagyobbat az elöbbinél Noami. Erre a kiáltásra is mérges tekintetek válaszoltak.
-Nem akarom elrontani ezt a boldog pillanatot, de mennünk kéne.-mondta fontoskodón Hannah.-Tudok róla hogy elkéstetek Morton órájáról és higgyétek el Franchisco nem lesz ilyen elnéző.-Hannah felnézett a mennyezetre és mintha régi emlékképek táncoltak volna a szeme elött. Megrázta a fejét hogy gyorsan elhessegesse a gondolatokat.
-Jut is eszbe! Jutottatok valamire?-nézett a könyv kupacra és megigazította zöld köpenyének díszcsattját.
-Még mindig semmi-sóhajtotta szomorúan Emma.
-Még elöttünk az év.-tette Emma vállára a kezét bátorítóan Lana.
-Akkor mehetünk?-kérdezte Hannah de látszott hogy választ sem vár. Megindult a polcok között a kijárat felé. A lányok meggyorsították lépteiket hogy utolérjék.
•••
Hannah a második folyósónál lassított a tempón.
-Hallottam hogy a csillagászokhoz szeretnél kerülni.-fordult Sarah felé a zöld köpenyes.-Azt ajánlom jól gondold meg a döntést. Még csak az első órán vagy túl. A töbni ágból még ízelítőt se kaptál.
Sarah látszólag gondolkodóba esett. Tudta hogy Hannah-nak igaza van. De mit tegyen ha a csillagászat vonza? Vajon akkor is azt akarná választani ha az első órájuk lett volna a harc?
-Miről megy a dumcsi.-érte be a lányokat Chris.
-Szia Chris-köszönt Emma.
-Sofit hol hagytad?-“köszönt„ Noami is.
-Képzeld Sarah eldöntötte hogy hova szeretne kerülni.-újságolta a hírt Hannah és megveregette Sarah vállát.
-Tényleg? És hova szeretnél kerülni?-kérdezte Chris Sarah-tól.
-A csillagászokhoz.-mondta szégyenlősen a lány.
-Ez nagyszerű!-mosolyodott el a fiú. -Trim még szeretett volna beszélni Sofi-val mielött még beáll önkénteskedni Franchisco-nak.-fordult most Noami felé Chris.
-Hali mindenki-érte be őket ebben a pillanatban Sofi.-Én is jövök harcra.-lihegte. Hannah vállán megtámaszkodott és szusszant még egyet. Aztán felegyenesedett és már meg se látszott rajta az elöbbi futás. Gyorsan bekapcsolódott a beszélgetésbe és a kis csapat boldogan ballagott a folyósón. Nem kellett sietniük mert mint kiderült Hannah annyira félt hogy elkésnek, hogy tizenöt percel elnézte az órát. Hirtelen lódobogást hallottak meg a hátuk mögül. Lehúzódtak hogy bárkinek is legyen sietős a dolga kényelmesen elférhessen. Két fiú szaladt végig a folyósón. Látszott rajtuk hogy egyáltalán nem sietnek csak kiengedik egy kicsit a gőzt. A kentaur erőteljesen bele szaladt Chris-be. Szegény előre esett és a szemüvege pedig a földön landolt. A fiú négykézlábra ereszkedett és vakoskodva
keresni kezdte az elveszett holmit. A két fiú megfordult és gúnyos kacaj hagyta el torkukat. Sarah segítőkészen felvette a szemüveget és Chris orrára illesztette. A nevetés hallatán lendületesen megfordult és mérgesen nézett a két álmokfutóra. A kentaur a vállán átvetett tegezen és sötétbarna paláston kívül semmit  sem hordott. Izmos felső testével és széles vállaival bárkit megrémíthetett volna. Csuklóin bőrszíjjal rögzített páncél csillogott. Barna haja szerte szét állt, gesztenye barna szeme pedig már könnyezett a sok nevetéstől. Barátja sport cipőt, farmert és buggyos ujjú inget viselt. Vállán sötétbarna köpeny lógott. Kalász szőke haját gondosan beállította, zöldes-barna szemét most szorosan lehunyta és ugy nevetett.
-Pofátlan öszvér-morogta alig hallhatóan Sofi. Kezét ökölbe szorította és látszott rajta hogy mindjárt elborul. Hannah összehúzott szemekkel méregette a szőkét, magában bosszút forralt. Emma, Lana és Rachel támadó pozícíót vett fel és készek voltak bármelyik pillanatban ugrani. Noami kezeit össze fonta maga elött és csak ő tudta hogy mi jár a fejében. Mielött bárki bármit is csinálhatott volna, Sarah ott termett a két harsányan hahotázó fiú elött. Kezét csípőre vágta és bosszúsan meredt rájuk.
-Azonnal kérjetek bocsánatot!-követelte és látszott rajta hogy hajthatatlan. A fiúk most abba hagyták a nevetést és meglepetten néztek Sarah-ra.
-Nekem szóltál vöri?-szólalt meg a kentaur. A szőke fiú újból elnevette magát de ezúttal Sarah-on. A kentaur kihúzta magát, állát előre tolta és vészjóslón emelkedett Sarah fölé. Pontosan egy és fél fejjel volt magasabb a lánynál.
-Oda fent már nem hallani?-kérdezte pimaszul Sarah és elengedett egy kurta kacajt.
-Szemtelen!-horkant fel a kentaur.-Most majd én adok neked tisztességet!-fejét előre szegte, szemében vad fény villant. Mellső patájával a kemény kőpadlót kaparta.
-Sarah...-kezdte figyelmeztetőn Hannah. A lányok hátráltak pár lépést. Hannah védelmezőn állt a többiek elé miközben szemét le se vedte Sarah-ról. Sarah nyugtatóan Hannah-ra nézett, majd vissza fordult a felbőszült kentaurhoz.
-Ugyan mit árthat nekem egy páratlanujjú patás?-kérdezte gúnyosan. Tudta hogy ezzel csak olajat önt a tűzre. A kentaur felágaskodott és mellső lábaival vészjóslóan rugott Sarah felé. A lány mit sem törődött a veszéjjel. A kezét elernyesztette, fejét lehajtotta teljesen ellazult. Pontosan olyan hatást keltett mint egy használaton kívüli Marionette bábu.
•••
Szemét lehunyta és koncentrált. Pár másodperc múlva fölnézett. Üveges tekintettel meredt a két fiúra. Mintha kicserélték volna. Teste még mindig ernyedt volt szeme tisztán vissza tükrözte a két fiú alakját. Akár egy igazi tükör. A kentaur abba hagyta a tombolást és megrökönyödve nézte a lányt. Sarah némán tátogott mint a halak és lassan a szőke fiú felé fordult. A szőke hirtelen kezét a fejére szorította, lábai megcsuklottak és egész testében megrázkódott. Aztán lenyugodott és a kentaur felé fordult. Támadó pozícióba helyezkedett majd harci kiáltást hallatott. A kentaur szemei kikerekedtek és remegő ajkakkal a barátjára nézett.
-Mi...mi csinálsz?-dadogta és hátrálni kezdett.
-Harcolj!-sziszegte Sarah a szőke szájából. A szőke két másodperc alatt a kentaur hátán termett. Két kezével átkulcsolta a rémült fél ló nyakát és a fülébe súgta.
-Azonnal kérj bocsánatot!- a fiú hangja rekedt volt és hideg. A kentaur most felágaskodott és rémületében nyerített egyet. Ledobta hátasát és Chris elé ugrott. Jobb melső lábát behajlítva meghajolt a szemüveges fiú elött.
-Bocsánat!-szinte üvöltötte.-Bocsánat!
Chris félve bólintott egyet, jelezve hogy elfogadta a bocsánat kérést. A megbabonázott szőke fiú feltápászkodott a földről és tekintetét újra a barátjára szegezte. A kentaur nem várta meg a folytatást, két rémült nyihogás között elvágtatott. Sarah most kihúzta magát , megrázta a fejét és újból önmaga lett.
Csodálkozva nézett a vágtató kentaur után.
-Na milyen voltam?-fordult vigyorogva döbbent barátai felé.
-Elképesztő.-tért magához először Hannah. Gondolkozott mit is mondhatna még de semmi sem jutott az eszébe.
-Menjünk harcra.-ugrált vidáman Sarah.
-Rendben-bólogatott bizonytalanul Sofi aki még mindig a történtek hatása alatt volt. Noami a szőke mellé lépett. Kezét megrázta a fiú arca elött.
-De ezt elötte még hozd rendbe.-mutatott Emma a bányadt semmibe meredő fiúra.
-Ja.-csetintett Sarah. A fiú mint aki most ébredt ásított egyet és rémülten nézett Noami váltakozó szemébe. Kiszáradt ajkait  kiáltás hagyta el. Gyorsan hátrálni kezdett mire beleütközött a háta mögött emelkedő falba.
-Hu-huhogott egyet Rachel miközben a szemét meresztgette. A fiú ijedten kapkodta a fejét a lányok és a fal között majd szapora léptekkel eliszkolt.
•••
A lányok és Chris természetesen,  a történteken röhögve futottak végig a már ismerős hosszú folyósón. Hannah megállt a nagy kétszárnyas ajtó elött és résnyire kinyitotta. Mikor megbizonyosodott alról hogy jo helyen járnak nagyra tárta az ajtót és beinvitálta a többieket. Könnyed léptekkel vágtak át a fűvel borított területen amit a vár fala, mint egy erődítmény védett. Már várták őket.
-Ismerős arcok.-súgta Rachel Emma-nak tetetett unottsággal az arcán. Francisco a két álmokfutó szélhámossal az oldalán várta őket. Tőlük jobbra egy fa állványon különféle harci eszközök sorakoztak. Kissebb nagyobb kardok, buzogányok, lándzsák és még volt íj és hozzá tartozó tompa végű nyílvessző is. Francisco karjait össze fonta maga elött és szigorúan mért végig újdonsűlt tanítványain.
-Sorakozó! Itt elöttem.-kiáltotta el magát hirtelen. A lányok és persze Chris, engedelmesen beálltak egymás mellé és várták az utasítást miközben le sem vették a szemüket a két fiúról. Bosszúsan méregették egymást de Francisco megemelt hangjára haptákba vágták magukat és feszülten figyeltek.
-A beosztás: Emma és Hannah, Lana és Sofi, Rachel és Arthur, Sarah és Chris, Noami és Zane.-sorolta.-Keressétek meg a párotokat és álljatok egymás elé.
Hannah Emma elé állt és biztatóan mosolygott a látszólag szorongó lányra. Emma rémületét leginkább a fegyverek okozták. Francisco ezt észre is vette és megértéssel a szemében nézett a lányra.
-Ne aggódj. A kardoknak és a nyilaknak tompa a hegyük, súlyos sérülést nem okozhatnak. Ráadásul most nem is lesz rájuk szükség mivel a konditokra és a képességeitekre vagyok kiváncsi.-mondta és megveregette Emma vállát. A lány fellélegzett.
-Na akkor harcra!-csapta össze a kezét Francisco. A gyerekek elhelyezkedtek és egymást szugerálva próbálták egymás erejét felmérni. Emma bizonytalanul nézett végig a többieken. Noami kicsit gondolkodóba esett a termetes kentaur láttán de gyorsan rájött hogy mi a teendő. Elmosolyodott és stabil állásba helyezkedett. A kentaur horkantott egyet és előre szegte fejét.
-Kipurcansz pöttöm.-célzott Zane Noami átlagnál kisebb méretére.
-Csak szeretnéd-suttogta leginkább magának Noami és erősen koncentrált. Szemszine váltakozni kezdett és egyből kirajzolódott elötte a kentaur minden gyenge pontja. Lana és Sofi baráti harcba kezdtek és nevetve próbálták egymást leszorítani.
-Ez cica harc!-oltotta Francisco a két lány viaskodását.-Lana egy légy is nagyobbat üt nálad! Üss már rendesen!
Lana Francisco bíztatására nagy erővel Sofi feje felé ütött de a lány elhajolt és megragadta a karját. Átfordította és lendületesen földre küldte. Diadal ittasan nézett a leterített lány szemébe. Lana kihasználta Sofi pillanatnyi figyelmetlenségét és pár másodperc alatt felpattant. Mielött Sofi bármit is szólhatott volna, kigáncsolta és erősen földre szorította a meghökkent lány vállait.
-Meg vagy!-kiáltotta Lana.
-Ügyes!-dicsérte meg Francisco a fekete hajú lányt. Lana elmosolyodott és dagadt a büszkeségtől.
-Szép volt.-dicsérte Sofi is.-Kezdjük újra!
-Rendben-porolta le a gatyáját Lana.
Sarah nem tudott Chris fölé kerekedni. Akármilyen esetlen is volt első látásra a fiú annál ügyesebb és fürgébb volt harc közben. Rachel egészen élvezte a szőke fiú ugratását. Ide-oda teleportált és szegény Arthur azt se tudta hogy hova kapjon. Aztán a fiú kivárta a tökéletes pillanatot. Mikor Rachel a háta mögül akarta meglepni hirtelen köddé vált. Rachel értetlenül forgolódott, szemével kereste ellenfelét aki a hangok alapján körülötte körzött eszméletlen gyorsasággal. Rachel érezte ahogy valaki a vállába erős ütéseket mér. Arthur olyan gyorsan futott hogy alig lehetett látni a testéből valamit, leginkább csak elmosódott foltokat. A fiú megállt egy pillanatra pontosan Rachel elött. Kárörvendően intett egyet a lánynak, arcára gúnyos vigyor ült ki. Aztán újból megiramodott és pár új ütést mért ellenfelére. Rachel gyorsan megunta a játékot és nagy lendülettel fel ugrott. Ugrását villámok kisérték. Eltünt és meg jelent úgy, hogy lehetőleg a talán még a fénynél is gyorsabban száguldó fiú elé érjen.
Hannah Emma felé fordult és védekező pozíciót vett fel.
-Támadj!-biztatta Emmát aki hirtelen azt se tudta hogy mit kezdjen magával. Gondolkozott hogy vajon mit és hogyan kéne csinálni közben ökölbe szorította a kezét. Találomra Hannah felé ütött aki azt könnyedén kivédte.
-Támadhatok?-kérdezte mosolyogva Hannah.
-Csak tessék-tárta szét a kezét Emma és reménykedett benne hogy nem bizta el tulságosan magát. Hannah kihúzta magát, nyújtózott egyet kettőt és akár egy macska Emmára vetette magát. Pillanatok alatt leszorította a védekezni próbáló lányt. Emma ekkor valami fényeset látott meg Hannah nyakában. Egy ezüst láncot.
•••
A lány két kezét még mindig maga elé tartotta védekezés gyanánt de szemei Hannah nyakára tapadtak. Hannah észre vette hogy Emma mit néz és fél kezével gyorsan a lánchoz kapott. Másik keze is lazított a szorításon és Emma ezt ki akarta használni. Kezét most leeresztette és megpróbált valami használhatót kitapogatni a fűben. Ujjai egy kis cserlyéhez értek. Emma öszpontosított és lelki szemei elött már látta ahogy Hannah-ra csomózódik a növény. A cserje kipattant a földből hosszú indákat lövellve az ég felé, amik hirtelen irányt változtattak és közre fogták Emma döbbent ellenfelét. Hannah kapálózva próbált szabadulni a növény szorításából de hiába. Emma felkászkálódott a földről.
-Engedd el légy szives.-kérte a nagyra növesztett cserjét. A növény engedelmesen letette foglyát majd vissza húzódott a földbe.
-Húha ez szép volt.-fogta a vállát Hannah.
-Nagyon megszorított?-kérdezte aggódva Emma.
-Nem dehogy. Ügyes voltál.-legyintett a zöld köpenyes.
-Figyelemre méltó.-ismerte el Francisco is Emma “mutatványát„.-Csere! A párok: Rachel és Hannah, Lana és Arthur,  Sarah és Zane, Emma és Chris, Noami és Sofi. Találjátok meg egymást és menjen a küzdelem!-tapsolt kettőt most már lelkesen a tanár. Mielött Emma említést tett volna Hannah-nak a medálról a lány már testvére felé igyekezett.
-A tetvérpár... ez érdekes lesz!-mondta Arthur alig láthatóan Zane-nek. A párok egymás elé álltak és már sokkal magabiztosabban támadtak és védtek. Emma már nem félt az esetleges balesetektől. Két kezét maga mellé csapta és két inda engedelmesen felkúszott a karjára. Chris arcáról semmit nem tudott leolvasni így az egyik kezét az indával együtt ellenfelére irányította. Chris kivédte a támadást, megpördült és puszta kezével elvágta a rá támadó indát. Emma felszisszent. Jobban kell vigyáznia ha nem akarja hogy a növényének baja essen. Támadásra bírt még két indát és folyamatosan támadta a felé egyre jobban közeledő Chris-t. Ha Chris elkapja és leszorítja a földre Emmának esélye sem lesz a győzelemre. A lány jól tudta ezt és igyekezett minél jobban távol tartania magától a fiút. Mikor végre minden jól ment Emma egyik kezével körkörös mozdulatokat végzett és az inda rátekeredet Chris csipőjére. Emma fellélegzett. Innen már biztos a győzelem. Lassan megindult a fogságba esett fiú felé amikor valaki hatalmasat üvöltött.
-Hogy merészeled?!
A hang senkiére se hasonlított, düh és megalázottság keveredett benne. A következő pillanatban Emma és Chris között Noami futott el sikítva nyomában egy hatalmas világos barna farkassal.
-Ez meg hogy kerülhetett ide?-kérdezte leginkább magától Emma. Kezét a szája elé kapta és úgy nézte a jelenetet. Francisco egy pillanat alatt kioldotta sötétbarna köpenyének díszcsattját és Noami és üldözöje után eredt. Két kezével megragadta a farkas nyakát és épphogy sikerült alrébb vetnie mielött az állat hegyes fogait Noami lábába mélyeszti. A lány időt nyert és a történtektől összeverődött barátai mögé bújt. A farkas átfordult a hátán és dühösen meredt Noami megmentőjére. Egy ugrással Franciscora vetette magát akinek a farkas súlya miatt lábai elcsuklottak és hanyatt vágódott a kiképzőtér füvén. Francisco két kezét a farkas nyakára szorította és úgy próbálta védeni magát az elötte csattogó éles fogak elől. A hatalmas farkas morgott és vicsorgott de Francisco nyakát szerencsére nem érhette el. Emma gondolkozott mit is tehetne mert a férfi erelye már fogytában volt. Hirtelen ötlettől vezérelve magához szólított egy indát és a farkas felé irányította. A kis növény elkapta a farkas egyik hátsó lábát és lehúzta a kimerült Francisco-ról. Az állat még mindig acsarkodott és álkapcsát csattogtatta. Megpróbálta lerázni magáról az erősen tartó indát de az nem engedett. Az állat végül feladta és lihegve az oldalára feküdt. Hirtelen zsugorodni kezdett és szépen lassan emberi formát öltött. A farkas helyén Sofi feküdt pihegve.

/The Snake/ by: N E K OWhere stories live. Discover now