Felhők puha köntöse takar be téged,
Te Egek Sarlója, vékonyan látszol ott.
A pirkadat órájában Nap kelt te veled,
Nehezen kivehető halvány sziluetted.
Ha csak ennyire tűnsz elő pitymalláskor,
Akkor tested gyönge, s azt homály fedi,
Őrized a nappalt, hogy fénylő társad
Legyen, s együtt, ketten eljöjjön egy új kor.
