𝐀𝐯𝐞𝐧𝐠𝐞𝐫𝐬 𝐎𝐧𝐞𝐬𝐡𝐨𝐭𝐬 [𝐇𝐮𝐧𝐠𝐚𝐫𝐢𝐚𝐧]

𝐕𝐢𝐛𝐫𝐚𝐧𝐢𝐮𝐦

[T'Challa x Reader]
Halihó! Itt egy új rész. Tudom, már rég nem volt, de itt van egy a mindrága Fekete Párducunkkal SheilaBarnesStark kérésére. Remélem tetszeni fog❤️ (ja és bocsi a hibákért, nincs kedvem hajnali 1-kor átolvasni xd)

|1079 szó|

-Mondtam, hogy jobbra menjünk! -sziszegtem Shurinak, miközben egy férfi kiáltott, hogy mindenkit figyelmeztessen a hollétünkről. Feketébe öltözött, védőruhával és fegyverekkel ellátott csapat rohant ki a fák takarásából, és körbe vettek minket. Előkaptuk a fegyvereinket, és támadásra készen álltunk.

Mindketten egy kis csapat tagjai vagyunk, akik T'Challanak dolgoznak, a Wakandából ellopott anyagokat -főleg vibrániumot- szerezték vissza, vagy új anyaggokat keresnek. Én és Shuri minden héten akciókat vezetünk e célokból. Wakandában élek egészen a Polgárháború óta. A főnököm Nick Fury küldött ide, hogy megismerjem, milyenek valójában az itt élő emberek. És hogy miért egy párducnak öltözött ember vezeti őket. Mikor már egy hete itt voltam, úgy döntöttem abbahagyom a munkámat a SHIELD-nél, és itt maradok Shurival dolgozni a laborban – akivel mellesleg egy óra alatt legjobb barátok lettünk - . Azonban az egyik kis akciónkon T'Challa látott harcolni, és felajánlott nekem egy helyet a csapatban. Odáig voltam, mikor megtudtam a híreket, hiszen így itt maradhatok Wakandában és használhatom amit a SHIELD-nél tanultam. Azonnal elfogadtam a felkérést, és én lettem az egyik legjobb lopakodó Wakandában. Mindig, mikor visszaértünk egy bevetésről, személyesen nyújtottam át a vibrániumot a királynak. Mindig megnézte, hogy megvan e mind amit elloptak, éss mindig megvolt.

-Köszönöm (T/N)- mondta, én pedig lehajtottam a fejemet, hogy ne lássa a piros fejemet. -Nagyon szép munkát végeztél.- most még jobban elvörösödtem, ha ez egyáltalán lehetséges volt. Miután ez először megtörtént, Shurinak segítettem a laborban, de ő ahelyett, hogy dolgozott volna, csak ült és vigyorgott. Felnéztem az éppen javításban lévő fegyvereimből.

-Mi van? Miért nézel rám így? -kérdeztem

-Láttam, hogy elpirultál -válaszolt, majd a mosolya még szélesebb lett.

-Nem pirultam el. -jelentettem ki, majd újra a fegyvereimhez nyúltam.

-De igeeeeen. Tetszik a bátyááám. -kezdett bele újra. Minden egyes beszélgetésünkbe belefűzi valahogy. Addig folytatta, amíg végre kiböktem.

-Jólvan! Igen! Tényleg tetszik! Most örülsz? -mondtam a lánynak. , mire egy kicsit elgondolkodott.

-Olyan sok ember közül, miért pont ő? -tette fel egy perc csönd után a kérdést. Még mindig meg volt hökkenve azon, hogy valakinek tényleg tetszik T'Challa. Talán azért, mert nem él vissza azzal, hogy előkelő családból származik. Erős vezető, de legbelül mégis nagyon érzékeny. Sokszor látom a testvérpárt hülyéskedni. Shuri egyfolytában nevetett bátyja szandáljain, vagy mikor elesik. De ahelyett, hogy mérges lett volna húgára, felkelt és ő is nevetni kezdett. Velem is mindig nagyon kedves volt, de lehetetlen, hogy valaki olyat szeressen, mint én. Szóval csak végeztem a munkámat, hátha kapok egy mosolyt tőle. Néha azt hiszem, csak azért veszek részt a bevetéseken, hogy láthassam. Mikor ilyeneken gondolkodok, bármit megtennék egy elismerő szóért tőle.

Éééés, valószínűleg emiatt kerültem ilyen szituációba. Körbe véve veszélyes, felfegyverezett emberekkel.

-10 másodpercetek van, hogy letegyétek az árut. -mondta az egyik. Mindketten letettük az anyagot a földre. A szemem sarkából láttam, hogy Shuri kiküld egy S.O.S jelet T'Challa-nak, majd felteszi a kezét a feje mellé. Követtem a példáját. Egy másik ember elénk lépett, fegyverét a homlokomhoz tartotta.