//ideiglenesen befejezett//
Para dolgok, amik néha ki tudnak akasztani. Te döntöd el, hogy hiszel-e nekem, vagy nem, nem indítok vitát, de úgy vagyok vele, hogy több energia kitalálni a hazugságot, mint csak leírni az igazságot, én pedig egy lusta e...
Ma este gyermekeim, én úgy megijedtem, mint eddig még soha, semminél.
Éppen beszélgetek sms-ben egy barátnőmmel a holnapról, meg ilyen tipikus témákról, amiről szoktunk, ezt így olyan 22:31 fele, de várjatok megnézem, és mutatom a bizonyítékot, mert le is írtam neki:
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
Na, majdnem jól tippeltem időt.
Mi is történt? Mesélem.
Ülök az ágyamon, de full csönd van, ég a kislámpa, dumálok a barinőmmel. Eddig teljesen oké minden. Majd ekkor meghallottam egy olyasféle hangot, mint amikor elharapsz egy popcorn darabot. Tudjátok, az a tipikus popcorn rágcsálós, ropogó hang.
Valahonnan a szobából. Pontosan nem tudtam meghatározni, de nagyon megijedtem. Mintha az ágy alól jönne, vagy az íróasztal alól, de tényleg beazonosóthatatlan volt.
