Ever Since Budapest .//Harry Styles FF.//+16

7. fejezet

Kérlek jelezzétek milyennek találjátok a sztorit! Jó olvasást!

Felpattant a kanapéról és már is a telefont vette a kezébe. Nem hallottam mit tárgyalt és azt se, kivel de szerettem volna tudni. Nagyon is.

7. Rész

-Jó, jó, rendben! - majd bontotta a vonalt.

-Kivel beszéltél? - kíváncsiskodtam.

-Egy régi ismerőssel.

-De mégis hogy hívják?

-Ha akarom megosztom veled, de mivel nem szeretném nem fogom! - kiabált rám.

- Egy rossz szót nem szóltam hozzád! Akkor miért kiabálsz velem?

-Tudod mit talán jobb lenne ha el se vinnélek! Látom már jobban érzed magad.

Kiviharzott a nappaliból egyenesen a hálójába. Magára zárta az ajtót így esélyem sem volt bemenni hozzá. Az ajtó elé álltam és óvatosan bekopogtam.

-Mit akarsz?

-Bocsánatot szeretnék kérni amiért ennyire akaratos voltam. - lehajtottam a fejem, de ő ezt nem láthatta.

Kinyitotta az ajtót és elém állt. Végig néztem rajta. A szemem kitágult mikor alsófelén megállt. Gyorsan felkaptam a szemem, hogy hátha nem vette észre.

- Hát ezér bámulsz rám így, akkor tök fölösleges. - mutatott rá férfiasságára- Észrevettem. És látom nagyon szeretnéd - sutogta az utolsó mondatot a  fülembe.

Megráztam a fejem ellenkezés képpen. Hiába. Gyorsan magához húzott és erőszakosan megcsókolt. Megpróbáltam eltolni magamtól, de eredménytelenül. Én is akartam ahogy ő. Erre vártam az első alkalom óta, amire csak halványan emlékszem.

Berántott a hálójába és az ágyra lökött. Először a nyakamat kezdte szívni aztán kezét a pólómba akasztotta. Hamarosan a melltartómat is eltávolította. Én is letéptem róla a fekete polóját. Kigombolta a farmerját amit szintén lehúztam róla. Rajta már csak egy szál alsó volt. Az én melegítőnadrágom sem volt sokáig útban, ahogyan a bugyim se. Ágyékát közel nyomta, hogy tájékoztasson mennyire felizgult. Kihúzta a fiókot és nem kellett sok belém hatolt. Minden érzelemmet elveszített. Túl erős volt ami az elején fájt de aztán szépen tompult ez az érzés és átvette a gyönyör. Nem sok külömbséggel mentünk el. Mellém dőlt és hatalmasakat lélegzett.

- Még jó, hogy nem vittelek el. Nem bírnám ki.

-Mit? - fordultam felé.

-Mindegy. Hagyjuk. Vagy még mindig szeretnél valahova menni?

-Igen, de oda ne vigyél ahova először szerettél volna.

- Akkor este hatra legyél kész. Akkor indulunk.

Bólintottam és átmentem a szobámba. Vajon hova fog vinni? És mit vegyek fel? Kavarogtak a kérdések a fejemben.

.*.*.*.*.*.

Végül egy farmer mellett döntöttem és felülre egy fehér virágos blúzszerűt vettem.  Teljesen késznek tituláltam magam mikor rezegni kezdett a telóm. Louis volt az.

-Szia! - szóltam bele kedvesen.

-Szia! Harry már otthon van?

-Ja, már elég régóta. - aztán leesett, hogy megígértem neki, hogy szólok ha hazaért. -Ne haragudj! Elfelejtettem.

-Semmi gond. Akkor átmehetek most?

(Nem semmi képpen sem. Nem is leszünk itthon te agyalágyult. És nem engedek a kényesztetésből ennyi rossz után nekem is jár valami jó. )

-Hát....most nem alakmas. Éppen indulni készül. - kipillantottam a fürdőből és láttam ahogy Harold a mintásingjét igazgatja. - De eskü szólok ha ráér. - Kinyomtam a telót és tovább készülődtem.

-Mehetünk? - kiabált be Hazz.

-Igen. - kisétáltam a fürdőből Mr. Styles pedig úgy nézett rajtam végig mint aki soha sem látott.

Udvariasan kiengedett a bejárati ajtón és kinyitotta az autó ajtaját. Ő is beszált majd nekivágtunk az ismeretlennek. Legalábbis a számomra az volt.

Sziasztok! Elnézést, hogy csak most hoztam. Szerintem igazából ehhez fogom tartani magam, hogy kb 3 hetente teszek ki új részt. Remélem nem baj. És kérlek jelezzétek milyennek találjátok a történetet. Fontos lenne! Köszi!