Ahol más nem...

3. rész: A talárszabászat

Mikor odaértünk a találkozóhelyre elmeséltem mindent, a fiúk csillogó szemekkel hallgattak végig. A sztorim után Madam Malkin Talárszabászatába mentünk, ide már Ryder is velünk tartott, de apa nem. Mikor beértünk az üzletbe egy kedves nő fogadott, de volt még bent egy platina szőke fiú, kedvesnek látszott, ezért megszólítottam.

-Szia! -mondtam lágyan egy játékos mosollyal, a fiú egyből rám szegezte a tekintetét és méregetett mintha még sohasem látott volna embert.

-Szia-a... -monda dadogva és nyelt egyet.

-Na ezt sokáig tartott kinyögni öcsi, amúgy Ryder vagyok a ,,kislány" bátyja. -mutatkozott be a bátyám, mit is mondjak elég érdekesen, de bemutatkozott. Az viszont nem tetszett, hogy le-,, kislány"-ozott, ezért belerúgtam a bokájába. Erre egy röhögést visszatartó horkantást kaptam a platina szőke fiútól én meg egy gonosz mosollyal néztem vissza felé.

-Amúgy én meg Olivia vagyok, de szólíthatsz Liv-nek is. -mutatkoztam be, illedelmesen, nem úgy, mint a bátyám.

-Öhh, én Malfoy, Draco Malfoy. -nyújtotta a kezét, de a szabónő elhúzott, hogy lemérje a derekamat. Egy csalódott, de bíztató mosolyt vágtam a helyzetre.

-Örvendek Draco Malfoy! -mondtam egy nagy mosollyal az arcomon.

-Én is Liv... -mondta még mindig egy kicsit bátortalanul, de már egy széles mosollyal. Már nem beszéltünk ez után mert méregettek minket, Draco előbb készen lett, hiszen mi ketten voltunk és elköszönt.

-Szasztok, majd találkozunk a vonaton. -ezzel a lendülettel ki is futott egy elegánsan kiöltözött nőhöz, és el is tűnt. Mi is készen lettünk egy tíz percen belül. Kifutottunk és beszélgettünk anyával, míg apa vissza nem ért. Mikor megláttuk apát az izgatott diákok tömegében, láttuk, hogy két nagy letakart furcs alakú tárgy van a kezében. Apának sikerült átvergődnie a tömegen és odaadta nekem az egyik letakart izét, a másikat Rydernek. Egyszerre húztuk le a fekete kendőt és ugyan olyan döbbent arcot vágtunk. Egy-egy bagoly a Chamberlain tesóknak, szuper. Az én baglyom egy szürke, de hasán fehér színű, Ryderé egy mély fekete tekintélyes állat, az enyém inkább kedves és elegáns, picit olyan volt mintha tükrözné a személyiségünket. Ezek után még ellátogattunk egy pár helyre és ettünk egy fagyit. Szeptember 1.-ig nem is történt semmi.