Mégis mi történik...

~3~

Ma reggelt boldogan keltem fel az ágyból, kipihenve. Egy idő utan elgondolkodtam hogy miért is vagyok most boldog? Talán azért mert Marcusék szakitottok? Olyan hulye vagyok egy szót beszéltem Marcussal de mégis úgy megfogott, másra nem is bírok gondolni. Utolsó reggeli rutinomat végeztem mikor üzenetet kaptam.

Marcus: Szia. Gyere ki😉

Nem tudtam mire vélni az üzenetet. Kidugtam a fejemet az ajtónyíláson, megcsapott a hideg levegő és a köd illata. Hideg szeptemberi reggel vette kezdetét. Mikor kijjebb léptem a házból egy darab kis köntösben megpillantottam Marcust ahogy a motornak támaszkodik és a bőrdzsekije zsebében matat.
-Mit csinálsz te itt?-kérdeztem kiabálva majd kifutottam hozzá. Közben majd megfagytam de megérte , éreztem ahogy a hideg szellő ráfagyasztja a deret a lábamra és az arcomra.
-Neked is jóreggelt. Itt lakom nem messze és reggelente erre jövök el szóval gondoltam felkaplak téged útközben és elmegyünk a suliba.- mondta és közben lassan, fura tekintettel végigmért.
-Ahaam viszont szólhattál volna hamarabb is hogy milyen tervecskéid vannak.- Mondtam kicsit gúnyosan.
-Miért vagy még köntösben? Nem kéne indulnod vagy anyucika elvisz a luxi kocsival?- vágott vissza.
Majd löktem meg nevetve a vállát.
-Gyorsan felöltözök aztán mehetünk.
-Segítsek?- kérdezte majd kacsintott egyet.
-Inkább gyere be addig hogy meg ne fázz.-mondtam és elindultam az ajtóhoz.
-Ahw hogy aggódik.-mondta cuki hangon és közben követni kezdett.
Az ajtón beérve tudtam hogy megszolja a sok dobozt amik még kipakolásra vártak.
-Na gyors leszek, maradj csak itt.-mondtam majd elindultam az emelet felé.
Ő semmit nem szolt hanem nézelődni kezdett.
Mikor felértem akkor realizáltam, hogy Marcus CSAK UGY beugrott hogy elvigyen suliba. Valami szexi ruhát kell felvegyek.

Erre a szettre jutott a választásom. Kicsi sminket is tettem magamra majd lebattyogtam a lépcsőn. Marcus hirtelen oda kapta a fejét és meglepett arcal nézett felém.
-Mint ha egy divatbemutatón lennék.- mondta elismerően és közben többször is végigmért.
-Köszönöm.- mondtam elismerten és büszkén.
-Bár egy szoknyának jobban örültem volna.- kacsintott kacéran.
-Najo még van idő gyalog beérni.- mondtam és az karórámat fürkéztem.
-Nem engedhetem.- mondta majd óvatosan megsimította az alkaromat és a csuklómnál megfogott így tette lehetővé hogy közelebb húzzon magához. Már alig maradt valami köztünk, heves tekintettel táncoltak a szemeink egymás szemei majd egymás ajkai között. Mire észhez tértem már utolsó levegőbételét vette a szánk össze tapasztása előtt. Gyorsan elléptem tőle és kicsit szégyenlősen kaptam el a fejem.
-Na gyere hoztam neked is sisakot.- terelte egyből a helyzetet. Majd egymás után kisétáltunk a mocijához. Egyszerűen elolvadtam mikor láttam milyen laza mozdulatokkal pattan fel rá és indítja be. Miután ez megvolt a fehér sisakot felém nyújtotta, a feketét pedig felkapta magára. Kicsit nehézkesen de sikerült felpattannom nekem is.

-Omm nem akarok bele szolni, te ismered a környéket, de szerintem nem erre van a suli.-mondtam zavarodottan. Marcus elnevette magát és mintha csak meg nem szólaltam volna, hajtott tovább.

—————-

Mostmár mentünk egy ideje. Nagyon gyanús volt. Bevallom kicsit még féltem is. Egy hegyen voltunk mikor megállította a motorját. Lepattant róla,majd nyújtotta a kezét, hogy segítsen. Mikor levettem a sisakot, körülnéztem és feltérképeztem a terepet. Talán egy régi kilátó lehetett, minden esetre a kilátás gyönyörű volt.

-Na hogy tetszik?- kérdezte Marcus. -Nagyon szép, csak azt nem értem hogy mit keresünk itt.- mondtam értetlenül, de valamiért elkápráztatottan.  -Ez a kedvenc helyem, ide csak egyedül szoktam jönni.-mondta majd a rozoga épület felé sietett. -Jah..gondolom ide szoktad hozni a nőidet.-mondtam szórakozottan. -Mondom senkit nem hoztam még ide.- mondta határozottan, és bement a látszólag össze dőlni készülő épületbe. -Szerintem nem kéne bejönnünk.-mondtam kicsit félve. Elég bizar volt a hely, attól féltem, hogy ránk dől.
-Nyugi már, csak kövess.- elindult felfele egy falépcsőn. Recsegett, ropogott, de én követtem.
Mikor felértünk felém fordult. Én elakadt lélegzettel bámészkodtam körbe és a kilátást csodáltam. -Na hogy tetszik?-kérdezte Marcus. -Csodálatos, komolyan. De miért vagyunk itt?- kérdeztem értetlenül.

-Ezért.-mondta és mire tiltakozni tudtam volna már elkapta a derekamat és finoman megcsókolt. Én vissza csókoltam. A jobb kezével a derekamat simogatta, a ballal meg a hajamat a fülem mögé söpörte. Már csak arra eszméltem fel, hogy mind a két keze a fenekemen van. Óriási keze volt. Lendületet vettem és a két lábamat dereka köré emeltem. A két kezével a fenekemnél tartott, közben meg hevesen csókolóztunk. Majd eközben elindult a fal felé és annak nyomott. Hihetetlenül jól csókol. Egyik kezével az arcomat kezdte simogatni, majd ahogy a csókunk is kezdett hevesedni így a keze is egyre hevesebben járt, egyszer az arcomat simogatta, majd már a cicimet markolászta.

Én mind két kezemmel a nyaka köré kapaszkodtam, egyik kezemmel a nyakát, haját simogattam. Annyira hevesen, és szenvedélyesen csókolóztunk. Hirtelen kigombolta a nadrágomat és megsimított oda lent.
Egy nagyobb levegővételt vettem. Ő erre jobban beindult.
-Ne...Marcus ne.-szóltam a csókunk közbe. Marcus levette a kezét a lenti érzékeny pontomról és letett. -Mi a baj Valentina?- kérdezett értetlenül. -Ezt..ezt szerintem nem kéne.-mondtam zavarodottan és közben összegomboltam a nadrágomat. Marcus csalódottan lépett hátra, a nyakát fogva megfordult és a kilátást kezdte el bámulni.

Azt gondoltam, csak azért szeretne lefeküdni velem, hogy elterelje a gondolatait Norarol.  Inkább nem akartam kockáztatni, úgy is azt mondta Katie, hogy pár napon belül így is kibékülnek hiszen mindig ezt csinálják. Nem akarok csak egy kalandja lenni Marcusnak.

Vagy a mindene szeretnék lenni, vagy senkije.