Leültem Zayn mellé az ágyra és kíváncsian néztem rá mire ő lerakta telefonját és szinten felült. Átkarolta a vállam és közelebb húzott magához mire egy pillanatra megremegett az egész testem de engedtem mozdulatainak. A vállára hajtottam a fejem és továbbra is kíváncsian vártam a válaszát. Zayn lenézett rám és elmosolyodott.
-Nem-mondta egyszerűen mire felkaptam a fejem.
-Hogy érted hogy nem? Olyan sok van és.. Mindnek van jelentése?
-Nincs mindnek jelentése, de tudod Sky ennek ellenére egyet sem bántam meg.
-Hogyhogy?-kérdeztem értetlenül hiszen nem értem hogy nem bánt meg valamit aminek nincs jelentése és egész életére rajta marad.
-Nem félhetek mindig attól hogy valamelyik döntésemet meg fogom bánni hiszen akkor az egész életem egy stressz lenne.-mondta. Igen tudtam hogy Zayn mindig is az élj a pillanatnak elvet vallotta de azt nem hogy ennyire. -Ráadásul lehet hogy nem mindnek van jelentése de emlék mindhez kötődik. Ha rájuk nézek emlékszem hogy mikor és hol csináltattam valamint a miértre is. Lehet hogy párnak a miértje az hogy mert miért ne de az is egy emlék. Így ha idős leszek és megpillantom őket akkor emlékezni fogok hogy a fiatalságomat úgy töltöttem ahogy én akartam.-folytatta.
Elgondolkodtam azon amit mondott. Teljesen igaz és nem gondoltam volna hogy Zayn ennyi bölcsességet tud mondani. Tetszett a világnézete és hasonlót akartam. Ránéztem, és ahogy láttam ő is elgondolkodott mert a távolba meredve észre sem vette hogy nézem. Kibújtam a keze alól és átültem vele szembe.
-Z.-néztem rá félénken
-Igen?- kérdezte de láttam rajta hogy még mindig kicsit kuszák a gondolatai.
-Szeretnék tetoválást.- mondtam ki hirtelen mire Zayn kitisztította a fejét és rámkoncentrált.
-Sky nem hiszem hogy ez egy jó ötlet. Liam sem örülne neki és lehet hogy később megbánnád hiszen ezt most csak hirtelen felindulásból mondod.
-Liammal majd én lerendezem. És egy bölcs ember azt mondta nekem hogy nem félhetek mindig attól hogy valamilyen döntésemet megbánom.-mondtam tudván, hogy ezzel nyertem.
-Tusé.-mosolyodott el Zayn
-Csak... kérlek gyere majd el velem.
Zayn meglepődött a kérésemen majd bólintott egyet és kitárta a karját. Boldogan ugrottam bele az ölelésébe de a pillanat nem tartott sokáig ugyanis a telefonom csörgése megzavarta.
Zayn elengedett én pedig megnéztem a telóm amin Rachel neve villogot szüntelenül szóval fogadtam a hívást.
-Heyyy! Csak szólni akartam hogy Kells és én kb 5 perc és ott vagyunk szóval legyetek készenlétben. Jah és eltud vinni minket valamelyik fiú vagy buszozunk?
-Szia Rach. Jolvan bár nem tudom minek szóltál mivel amúgy is betörtök mindig. Aztán gyertek majd be és megbeszéljük hogy hogyan menjünk.
-Oksi nemsokára ott. Pussz!
-Pusza.
Letettem a telefont és rámosolyogtam Zaynre aki időközben már az ajtóhoz ment. Felálltam és odasétáltam, mire Z kinyitotta előttem az ajtót.
-Hölgyem-engedett előre.
-Hoppá ki gondolta volna hogy Mr. Bradford Bad Boy ilyen illedelmes?-néztem rá a szemöldökömet felhúzva de az ajkamon természetesen ott játszott a letörölhetetlen vigyor.
-Ne is nagyon terjeszd. Tudod a hírnevem.
Erre mindketten elnevettük magunkat majd az ajtón kilépve leindultunk a lépcsőn. A nappaliban ott ült mindenki.
A kanapén Lou és Harry valamit nagyon néztek Lou telefonján, Niall természetesen evett hiszen... hát ő Niall. Ez azt hiszem mindent megmagyaráz. Liam a tv-t kapcsolgatta Taylor pedig a cipőjét vette. Nagyon izgatottnak tűnt attól hogy megismerheti a barátnőimet. Liam felénk intett mire Zayn meg is indult felé de a többiek nem nagyon vettek észre minket.
Úgy döntöttem hogy kicsit meglepem Louist szóval nemes egyszerűséggel fogtam magam és bevetődtem az ölébe fekve. Csak hát kicsit elszámítottam magam mivel megborultunk és Lou, Haz és én is a földön végeztük és természetesen én voltam alul. Mindenki ránk nézett és röhögni kezdett de nem igazán lepődtek meg. Ekkor nyílt az ajtó amin Kelly és Rachel lépett be.
-Helló népem!- kiáltotta el magát Kells.
Kelly volt mindig is a hangosabb társaságban, Rach pedig kicsit csöndesebb, főleg sok ember között. Mivel mi évek óta ismerjük egymást azért ha csak mi vagyunk akkor Rachelnek is felvágták a nyelvét. Van egy olyan érzésem hogy Tay tökéletesen be fog illeszkedni közénk.
Üdvözölni akartam a legjobb barátnőimet szóval elkezdtem lökdösni a rajtam fekvő fiúkat de úgy tűnt ők tökéletesen elvannak mert nem nagyon mutatták a mozdulásra való hajlandóságot.
-Najó mamlaszok. Le rólam.- kezdem el csapkodni Hazza karját.
-Hé szépen beszéljél velünk. Tudod mit nem adnának azért lányok milliói ha rajtuk feküdnénk?- nézett rám Harry.
-Odaadlak nekik- dünnyögtem.
-Aú- úgy tűnik Harrynek ennyi elég is volt mert lekászálódott rólunk és a barátnőimhez lépett hogy üdvözlésképpen adjon nekik egy puszit.
-Te is Lou.
-Én jól elvagyok. Kényelmes vagy.
-William szálj le rólam.
Lou legördült rólam és a padlón fekve a szemembe nézett.
-Soha többet ne hívj Williamnek. A végén még én is a középső neveden kezdelek hívni. Azt nem akarod ugye Lilian?
-Utállak Tomlinson.
Erre Lou csak adott egy gyors puszit az orromra majd végre felkászálódtunk és üdvözölhettem a barátnőimet.
-Na drágáim ő itt Taylor akiről már annyit meséltem de majd lesz időnk megbeszélni. De most. Majmok!! Ki lesz olyan cuki hogy elvisz minket a plázáig?
Körbenéztem. Niall és Harry a konyhában ették fel a hűtő tartalmát, Liam épp... hát igazából nem tudom mit csinált, ide-oda fetrengett a földön. Zaynre néztem akinek a szemei szikrákat szórtak.
-Én szívesen úgyis be akartam menni.- kezdett öltözni Lou.
-Okés akkor Let's goooooo
Ezzel mind kiindultunk az ajtón de én még egy pillanatra vissza néztem ugyanis Zayn pillantása szinte lyukat égetett a hátamba. A fotel karfáját markolta, az alkarján kidudorodtak az erek és a szeme elsötétült. Vajon mi lelte?
أنت تقرأ
Skyler Payne⛅️|| One Direction FF.
أدب الهواةSky és Liam szülei meghaltak, így a testvérek Liam bandájával együtt élnek. Sky jóban van a fiúkkal de vajon ellen tud majd állni a Bradfordi Bad Boynak?
