❝osamu, kedd van.❞
-@N-NIKOLAISTIGHS ; date: 2021 / 02 / 20
―𝗼𝗻𝗲𝘀𝗵𝗼𝘁𝘀 & 𝗽𝗿𝗲𝗳𝗲𝗿𝗲𝗻𝗰𝗲𝘀
··――――――――··↴
novellák és jelenetek mindany-
nyiunk kedvenceivel, pont úgy,
ahogy ti kéritek.
𝗺𝘂𝗹𝘁𝗶𝗳𝗮𝗻𝗱𝗼𝗺 ; so many character in here
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
╚ ═══════ ≪ °❈° ≫ ═══════╝
március 24.; 08 : 23
Ásítva kutattál a fiókban a gyógyszer után, mert biztos voltál benne, hogy mindenkinek legalább annyira sajogni fog a feje, mint neked. Borzasztó migrén gyötört, ami arra az elhatározásra késztetett, hogy soha többé, még csak rá se nézz az alkoholra. Pedig tényleg nem ittál sokat. Annyira.
A békés, reggeli csöndet, amit addig próbáltál élvezni a hangos osztálytársaid nélkül, egy hangos kiáltás szakította félbe. - (NÉV)-CHAN~!
Szerencsére a reflexeid voltak annyira jók, hogy az épp rád ugrani készülő Kaminari elől hátrálj két lépést.
Szegény srác viszont így telibe, fejjel előre belerepült a hűtő ajtajába.
- au - ahogy nézted, hogy felül, és a fejét fájlalja, szinte majdnem elöntött a bűntudat, de rájöttél, hogy a te fejed is fáj, szóval másoké még várhat.
- Kaminari-kun - fordultál felé, mire kissé reménykedő szemekkel nézett rád. Te viszont csak fáradtan, teljes közönnyel jelentetted ki, hogy: - vérzel.
- MI?? - kétségbeesetten kezdte tapogatni az arcát, erre te csak sóhajtva nyomtál egy zsepit az orra alá, amiből alig, de csöpögött a vér.
- Túléled? - néztél rá felvont szemöldökkel, mire hevesen bólogatni kezdett, de meg is bánta, mert ennek eredményeként elvetted a kezed az arcától és felálltál. - Csinálok kávét, kérsz?
- Nem, uhhh - Denki zavartan pislogott, hol rád, hol a csempére nézve. - izé... Te nem emlékszel, mit mondtál tegnap?
- huh? - oldalra billentetted a fejed, és hunyorogva próbáltál értelmet találni kérdésben. - Amit tegnap... mondtam?
március 23.; 23:36
Mégis mit csinálhatna huszonegy, egy kollégiumba zárt tini péntek este, tanári felügyelet nélkül, ha nem bulit szervez? Ugye, hogy semmit.
Az mondjuk az osztály nagy részének - köztük neked is - nagy rejtély volt, hogy ki, honnan és mikor szerzett alkoholt, és hogyan csempészte be Aizawa mellett.
De ha már ott volt, miért ne sodrónál az árral.
Egy ideig próbáltál a többiekkel együtt csinálni bármit, de aztán feladtad és egy kanapén ülve figyelted mi történik körülötted. Mina, Sero és Kirishima fura táncát, illetve a részegen lebegő Urarakát látva hirtelen nem tudtad eldönteni, hogy azzal járnál jobban, ha elfelejted az egészet, vagy ha fel tudod ezt idézni ezeket másnap reggel is.
- (NÉV)-CHAN~!! - csapódott le Kaminari melléd a kanapéra, ami erre majdnem hátra is borult.
- hmm? - érdeklődve néztél rá, miközben próbáltad kitalálni, hogy Mina mégis miket kotyvasztott össze a poharadban, amiknek ilyen borzalmas íze van együtt.
- Szerintem szeretlek - hunyorgott a fiú nagyon tanulmányozva egy pontot a szemközti falon.
- huh - reagáltad le a mondatot és majdnem magatokra öntötted a fura löttyödet, ahogy hevesen felé fordultál. - De te... részeg vagy, nem? - szűkítetted össze a szemeidet.
- Azt hiszem - motyogta maga elé Kaminari.
- De én is az vagyok - a hangod lassú volt és bizonytalan, de igyekeztél élő és beszámítható emberként viselkedni. Több-kevesebb sikerrel.
- Akkor nem válaszolsz? - biggyesztette le az ajkait Kaminari szomorúan.
- Hát... - látványosan gondolkozni kezdtél, az már el sem jutott a tudatodig, hogy tulajdonképpen nem is volt kérdés, amire válaszolhatnál. - Szerintem előbb kikéne józanodnunk - vetetted fel a nap addigi legokosabb ötletét. - Hülyeségeket beszélsz. Mármint... Nagyobbat, mint általában.
- De hát szeretlek - ismételte magát, mire még inkább hunyorogni kezdtél.
- Akkor is várjunk holnapig.
- És akkor holnap szeretni fogsz? - csillantak fel gyermekien a melletted ülő szemei.
- Persze - vágtad rá egyből, el sem gondolkozva ennek jelentésén, és valamilyen érthetetlen oknál fogva lehúztad a poharad megkérdőjelezhető tartalmát.
március 24.; 08 : 28
A fejedet fogva támaszkodtál a konyhapulton, nem akartál Denki szemébe nézni.
- Azt hiszem dereng valami - motyogtad bizonytalanul, észre sem véve, hogy rég csipogni kezdett a kávéfőző.
- És?
- Mi és?
- Szeretsz? - Kaminari ijesztően őszinte volt és ez nem tett jót a fejfájásodnak sem.
- Abban sem vagyok biztos, hogy te komolyan mondtad tegnap - pislogtál fáradtan.
- (név)-chan, - Denki már teljesen elmerült az őszinteség mocsarában, így eleve nem volt sokat vesztenie. Talán ez adta a fura bátorságát is a szavak kimondására. - én józanul is szeretlek! És te?
Ezt a kérdést hallva halkan felkuncogtál, majd egy fokkal megnövekedett határozottsággal fordultál teljesen testtel Kaminari felé.
