Tudhatnád. 〈Hawks x Reader〉Befejezett

10.-Kezei között

Itt sírok jelenleg Reito vállán, hogy miért vagyok ennyire nyomorék. Akartam szeretni és már nincs igazán rá lehetőség. Nem szokásom érzelmeimet kimutatni emellett nem is vagyok jó benne. Olyan Bakugou féle vagyok, azthiszem? Nem vagyok benne biztos, ahogy már magamba sem.. semmibe sem. Se a létezésemben, se mások létezésében, se abban hogy biztos ott vagyok ahol és az vagyok aki. Egyáltalán így akarta a sors is? Hogy most történjen meg a halálom? Miért most kellett? Miért..
Azthiszem anya halála óta nem törtem össze, arról is csak Reito tud, mivel végig ő tartotta bennem a lelket. Nem könnyű valamiért nagyon azt érzem hogy az élet akarta így. Nem akarta hogy megismerjem, hogy tudjak róla. De vajon miért? Tudom hogy minden lény megy s jön, de ő még csak nem is jött. Amikor találkoztunk is megmondtam hogy ne keressen és ő így tett, de miért? Vagy csak én nem vettem észre hogy keresett volna?

Hawks sz.sz:

Esti sétámra mentek, hogy a gondolataimat elhesegessem minden és mindenkiről.. vagyis róla. Nem tudom elfelejteni pedig csak a nevét tudom érdekes olyan mintha 1000 éve ismerném y/n-t pedig ez nem így van. Sajnos? Azthiszem. Igen én a nagy Hawks megfutamodik az érzései elől, igaz sok egyéjszakás kalandom volt bekell valljam. Viszont rendes kapcsolat és szerelem sose tűnt fel az életemben.. mostanáig. Nagyon fura érzés mintha tudnám akaratlanul hogy hiányzik belőlem egy rész.
Sikátorokról sikátorokra járok, mármint megyek el mellettük, ameddig fájdalmas nyöszörgést nem hallok meg. Y/n volt az, vére ömlött, mégis olyan nyugodt volt az arca.

Nem Keigo.. nem nem nem.. hős vagy megkell mentened! Nem hagyhatod itt!

Kisebb veszekedés után felkaptam y/n-t majd felszálltam, így azthiszem hamarabb haza juthatunk. Beérve a házba egyből a fürdőbe vettem az irányt. Y/n leöltöztettem, majd amennyire eltudtam sebét elállítottam, befektettem az ágyba betakartam. Innentől már csak a remény van, az erős remény. Orvoshoz nem vihetem hiszem gyilkos és nem is akarom más kezeire bízni, valamiért úgy érzem hogy ez az én hibám.

-

2-3 napja y/n csak fekszik, néha zihált és láza volt, mindig ott voltam mellette ha baj lenne egyből segítsek, ez azt jelenti hogy azóta nem is aludtam.

Y/n sz.sz:

Jelenleg megint lebegek, Reito nincs mellettem sőt csak én vagyok. Elkezdtem hallani és látni is, szemeim nehezen de kinyitottam, majd realizáltam hogy nem az utcán vagyok. Valakinél vagyok aki ahogy látom nagyon vigyázott rám, ez nem más mint Hawks.
Ledöbbentem.. nem hittem volna hogy miután lemondtam róla ő megment. Még kómás vagyok így csak kezét fogtam meg és kezdtem húzni.

-Y/n!! Felébredtél!- kezdett könnyezni -
-Meddig?
-Voltál eszméletlen? - nehezen de bólintottam - 2-3 napig.

Fel akartam ülni hogy beszéljek vele, azonban visszatolt.

-Neked pihenned kell, sok vért vesztettél és gyenge is vagy- kezdte magyarázni-
-Aludtál? - láttam megfáradt arcát -
-Nem.- ezzel megint meghúztam kezét -
-Aludj velem- néztem rá -
-De.. d-de azt nem lehet. Nem vagyo- vágtam félbe -
-Nem érdekel gyere - mondtam, majd hallottam ahogy hezitál-

Az ágy mellettem besüppedt, majd oldalra fordultam hátha úgy jobban elfér. Igaz én aludni nem tudtam de ő igen és ez jól esett. Gondolkodásom két meleg kéz zavart meg, Hawks kezei, közelebb húzott magához, ami miatt felszisszentem. Mivel kis-nagykanálba vagyunk jelenleg emiatt fejét nyakhajlatomba tudja hajtani és ő így is tett, gyenge levegővételét nyakamon érzem.
Elmosolyodtam.. nehezen de engem is elnyomott az álom, nyugodt voltam, emellett biztonságban is éreztem magam Hawks kezei között. Nemtudom hogy azért mivel erős vagy simán a puszta jelenléte hogy velem van. Valamiért hiányzott az egész Hawks jelenség.. olyan nyugtató már csak a hangja is, vagy csak számomra? Ki tudja.
Senki se tudhatja, valamiért élvezem.. mintha jelenleg velem lenne az 'elvesztett felem' amit mindig is kerestem.. vagy csak azért érdekel az egész, mivel tudom hogy a lelkitársam valamelyik világ jelenlétében? Legyen az Cor vagy itt a Földön, valamiért mintha egy és ugyanaz lenne a két hely számomra.. vagy csak számomra?