2.rész

398 15 2
                                    

Június 17.

Tegnap egész nap pakoltam.Közben anya folyton a táborról mesélt.Megtudtam, hogy a tábor neve Szent Johanna Tábor hogy  balatonon lesz ahova vonattal megyünk.Hogy velem együtt 13-an leszünk, 3(!)lány és 10 fiú és annyi a kikötés, hogy tudni kell franciául.Hogy játszani fogunk,túrázni,számháborúzni,strandolni.Bevallom tökre megjött a kedvem hozzá.Talán nem is lesz olyan rossz.Talán jó élményeket szerzek.Akármilyen lesz az biztos, hogy unatkozni nem fogok.Az is valami.

Ma reggel mérgesen néztem az ébresztőm irányába és próbáltam megfejteni, hogy miért csörög reggel hatkor a nyári szünetben.Végül rákellett jönnöm, hogy nem az ébresztőm hülyült meg mert anya bedugta a fejét az ajtón és a korai időponthoz képest nagyon éberen kezdett ébreszteni.

-Renikém!Na gyerünk ébredj!Oda kell érnünk a pályaudvarra.Az én nagylányom táborba megy-szipogta a végét és meghatódva nézett rám.

Mosolyogva átöleltem anyát.

-Szerintem nem lettem nagylány.Úgy izgulok.El sem tudod hinni.

-Hidd el sejtem.De nagyon jó lesz!-bólogatott. -Viszont most már tényleg siess.Öltözz gyorsan aztán gyere reggelizni.-mondta aztán kiment a szobámból.

Én gyorsan felkaptam magamra egy sötétkék farmersortot és egy sima fehér pólót.Tudom, hogy nem öltözök divatosan mint annyi más lány de én nem merek felvenni miniszoknyát meg olyan mélyen kivágott felsőket.Brr.És azok a csillogós cuccok...Szóval inkább leszek  kicsit uncsi kinézetű mint egy bohóc.(azok a "ruhák" úgy álnának rajtam)

Aztán leballagtam a lépcsőn és leültem az asztalhoz.Apa velem szemben ült és láttam rajta, hogy próbál kemény maradni de engem nem ver át!Ismerem ezt a tekintetet.Miután anya letett elém egy tálat müzlivel (jeh, nem ő főzött) apára néztem.

-Apa!Nagyon fogsz hiányozni.De végülis csak 2 és fél hónap.Mahar eltelik az.

-Te is nekem.Remélem élvezni fogod.

Aztán kihurcoltam a csomagom a kocsihoz, és még egyszer átöleltem apát.A páyaudvarra menet tiszta gyomorgörccsel ültem a kocsiban és az ülés szélét szorongattam.Anya megértően szó nélkül hagyta majd amikor odaértünk felém fordult.Gondolkozott egy ideig majd csak ennyit mondott:

-Sok sikert,Reni.Élvezd ki ezt a szuper nyarat.-majd biztató mosolyt küldött felém.És elhajtott.Huh.Elindultam a  pályaudvar felé,és rögtön feltünt egy nagyobb csopot ahol velem egykorúak ácsorogtak.Mellettük néhány felnőtt állt.Bizonytalan léptekkel indultam meg feléjük, de ők észrevettek és egy harmincas éveiber járható barátságos férfi indult meg felém.

-Szia!Gondolom te a Szent Johanna Táborba jöttél.-nézett rám.

-Igen.-feleltem.

-Rendben.Én a Haller Endre vagyok felügyelőtanár örülök, hogy megismerhetlek!Gyere ott vannak a többiek.-invitált kedvesen

Én mentem utána és izgatottan néztem amikor egy lány elkezdett rohanni felém és....rámugrott.--Sziijja.Virág vooook.

-Öhm. De jó.Én Reni vagyok-mondtam miután sikerült megőriznem az egyensúlyomat.

-Virág!Te jó ég!-hallottam egy mérges hangot és egy másik lány lépett hozzám.

-Szatmáry Kinga.-nyújtotta a kezét.

Én először furán néztem rá aztán esetlenül megráztam a kezét.

-Reni.Rentai Reni.-mondtam mire bólintott, és az ég felé nézett.

-Végre egy értelmes ember.-sóhajtotta. Én értelmes ember?Na, ilyet se hallottam még!Csak.. miket is?A volt osztálytársaimat idézve:unalmas,stréber,könyvmoly,béna.De hagyjuk ezt ki akar rájuk gondolni??!!

Már hárman sétáltunk vissza a többiekhez.Mind fiúk.Megtudtam a nevüket és szemügyre vettem őket.Dave és Macu (totál kockák) folyamatosan nyomkodták a telefonjukat ,Andris és Robi (rockerek) egymást rugdosták.Jacques Gáborral hallkan beszélgetett  franciául.Zsolti (nagyon izmos) a bicepszét nézegette.Arnold csöndben olvasott.Ricsi (raszta) pedig egy óriási fejhallgatóval a fején ütemre mozgatta a fejét.Aztán megláttam Cortezt és.......végem lett.Olyan erősen szorítottam a táskám pántját, hogy elfehéredtek az ujjaim.Tudom, hogy ez nem egy szerelmes regény de akkor is.Feketés haja a homlokába lógott mélykék szeme annyira elbűvölt, hogy .....Nem, nem tudom elmondani.Ekkor szóltak a táborvezetők, hogy szálljunk fel a vonatra és miközben Kinga taszigállt, hogy menjek már Virág pedig kiváncsian fürkészett, én lehunytam a szemem.Azt hiszem anya még se mondott hülyeséget amikor a szerelemről mesélt nekem.Akkor azt hittem csak uncsi duma, de nem....Jaj.

SzJG TáborWhere stories live. Discover now