SzJG Tábor

5.rész

Június 18.

Ma arra keltem, hogy Gondos kornyikál a faházunkban.Komásan ültem fel az ágyamban és a többiekre néztem.Kinga már ébren volt és dühösen fújtatva figyelte a tanárnőt.Virág pedig ekkor ébredezett.

-Ú,izé azt álmodtam hogy a Kisvakondból a három béka ad koncertet.Annyira jó volt.Bár kicsit hamis..-gondolkozott.

Én felröhögtem,Kinga pedig megforgatta a szemét.

-Nem áll messze a valóságtól.De Virág!Mond, hogy nem nézed még azt a mesét.-szinte könyörögve nézett Virágra.

-Á-á dehogyis.. ne viccelj már..hihi.Najó talán...-legyintett kínosan nevetgélve.

Eközben Gondos befejezte művészi tehetségének bemutatását és kiváncsian ránk nézett.

-Na gyerekek?Tetszett?Tudjátok sokat gyakoroltam,hogy elérjek erre a szintre.-büszkélkedett.

-Ó,csodálatos volt,borsódzott a hátam közben.-dünnyögte Kinga beletörődötten.

-Akkor jó,tudtam,hogy tetszeni fog.Már voltam a fiúknál ők azt mondták ehhez hasonlót még nem hallottak.Mindig is hittem magamban de, hogy ekkora sikert aratok azt nem gondoltam volna.-bólogatott.Én próbáltam köhögésbe palástolni a vihogásom de Kinga nem erőltette meg magát, egyszerűen a képébe röhögött.

-Naja én sem.

-Jólvan akkor hagylak öltözni tikteket-mondta vidáman Gondos és kilépett az ajtón.

Mi nevetve ültünk le az asztalhoz, és én rögtön Cortezt kezdtem figyelni.Eszméletlenül nézett ki.Sötét barna hajához szinte világított sötétkék szeme.Egy fekete koptatott farmert és fehér pólót viselt deszkás cipővel.Hirtelen találkozott a tekintetünk.Nem bírtam elfordítani a fejem továbbra is bámultam, ő meg halvány mosollyal nézett a szemembe.Én pironkodva kaptam a fejem a konyhások felé akik kihozták a reggelit.Briós.Nyammi.Jóízűen ettem aztán a reggeli végén Haller bejelentette, hogy kirándulni megyünk.

Gyorsan összepakoltunk a kistáskáinkba kulacsot,zsepit.

A többiek már ott vártak,Zsolti épp naptejjel kente be magát és az érkezésünkre felkapta fejét.

-Sziasztok lányok!Nem akartok esetleg segíteni?-sunyi vigyorral nézett ránk, aztán amikor Kinga dühösen megindult felé behúzta a fejét.-Csak vicelltem,tényleg.-kiáltotta ijedten.Röhögve figyeltem őket aztán Haller jelezte,hogy indulunk mi meg mentünk után.

Még csak pár perce gyalogoltunk amikor Virág felkiáltott.

-Jujj!Nézzétek!Ott egy mókus!De cukiii.

A fiúk unottan néztek össze.

-Ja!Tényleg nagyon cukcsika.-nyávogta Ricsi Virágot utánozva,mire Cortezék felröhögtek.

-Ajj már!Most mi van?-kérdezte Virág megbántottan.

-Semmi.Tényleg nagyon aranyos!Ne hallgas rájuk.-meredtem szúrós tekintettel a fiúkra.

-Jólvanna' nem mondtam semmit-legyintett Ricsi.

-Szóval szerinted is cuki?-faggatta Virág.

-Igen,nagyon.-sóhajtotta Ricsi, aztán Virágra nézve halványan elmosolyodott.

-Akkor jó.-vigyorgott Virág boldogan.Mehettünk tovább.

-Hé!Mondjak egy viccet?-lépett mellénk Zsolti.

-Ne!-vágta rá Kinga.

-Jó!-felelte vele egyszerre  Virág.

Oké.-mondta Zsolti aki úgy döntött Virágra hallgat.