Ez a nap is olyan, mint a többi. Egyedül vagyok, mert mindenkit ellöktem magamtól...miattad.
A telefonomon nézem a közös képeinket és vissza folytom a könnyeim. Egy év telet el azóta, hogy magamra hagytál. Pedig jól megvoltunk. Mindig várom, hogy írsz, de tudom, hogy nem fogsz. Az igazat megvallva meg is lepődnék, ha írnál.
Ovis korunk óta legjobb barátok voltunk. Aztán 13 éves koromban elkezdtem többet érezni irántad, mint kéne. Két éven keresztül nem mertem bevallani, míg végül 15 évesen mégis elmondtam neked.
Taehyung, én szerelmes vagyok beléd!
Féltem a válaszodtól, de te csak a nyakamba ugrottál és azt mondtad:
Én is így érzek Jungkook.
Én voltam a legboldogabb a világon. Megcsókoltalak és te viszonoztad. Összejöttünk. Egy évig voltunk együtt, majd 16 éves korukban minden tönkre ment.
Mond miért tetted ezt velem?
Azt akartad, hogy 17 évesen itt maradjak egyedül, ebben a szobában, ami magányos nélküled...?
Utánnad akarok menni...
ESTÁS LEYENDO
I miss you (Taekook ff)
FanficSzépek voltunk együtt, de te valamiért mégis elhagytál. Megakartalak menteni, de te nem hagytad. Most pedig egyedül hagytál. Tudod én még mindig szeretlek, de mi értelme, ha te engem már nem? Vissza akarok menni hozzád. Azt akarom, hogy vissza gyere...
