I miss you (Taekook ff)

1.RÉSZ

A helyemen ülök és bámulok kifelé az ablakon. Az ég be van borulva és bármikor elkezdhet belőle szakadni az eső. Illik a hangulatomhoz. Folyamatosan ellepik a sötét gondolatok az agyam és bármikor kitörhet belőlem a sírás. Az osztálytársaim szépen lassan megtöltik a termet.
Mindig én vagyok az első aki bejön. Nem tudok aludni éjszaka, mert rémálmok gyötőrnek.
Viszont ez az este más volt. Vele álmodtam. Csodálatos volt. De még üresebbnek érzem magam most nélküle.

-Csendet kérek! -jött be az osztályfőnök az osztályba, így elszakítottam a tekintetem a sötét felhőktől az égen és rá néztem.
Szokás szerint, ma is fekete harisnyát hord, fekete magassarkúval, egy sötétszürke szoknyával és egy fekete blúzzal. Őszülő haja kontyba van fogva és pont most teszi le a tankönyveket a kezéből az asztalra.
Igazából nagyon kedves nő, szeret minket és az osztály is szereti őt. Nincs vele problémánk. Pontosan ellentétje az egyik minket tanító tanárnőnek, akinek égnek áll a haja, ha csak levegőt mersz venni az óráján.
És erről eszembe is jutott egy emlék, amit még két éve éltünk át Taehyunggal, annak a nőnek az óráján.

-Te érted? -hajolt hozzám közelebb Taehyung, hogy meglesse, én eddig mennyit csináltam meg a matek feladatokból.
-Nem. Szerintem UFO nyelven íródott. -sóhajtottam.
-Akkor kérdezzünk meg egyet. -válaszolta mosolyogva, ami engem is megmosolyogtatott, de nem tartott sokáig.
-Miért beszélgetnek az én órámon? A feladatokat csináljak inkább, mert megfogom buktatni magukat! -rikácsolt a tanárnő.
-Hiszen a feladatról beszéltünk. -mondta Taehyung.
-Nem csoportmunka, hanem egyéni! -kiabált tovább.
-De nem értem én ezt! Valami másik bolygóról jött lény írta tuti! -tárta szét a karjait Tae.
-Kifelé az órámról Kim Taehyung! -mutatott az ajtó felé, nekem pedig muszáj volt elnevetnem magam.
Sokszor történik ez, mert Taehyung nem tartozik a tanárnő kedvencei közé.
-Jeon Jungkook! Maga mit nevet? Maga is is húzzon kifelé! -kiáltott rám, mire Taehyung kezét megfogva, együtt mentünk ki a teremből, hogy a folyosón várjuk meg az óra véget.

-A második félévben lesz egy új osztálytársatok. -zökkentett vissza a valóságba Mrs.Lee hangja.
-Fiú vagy lány? -kérdezte meg azonnal Lisa.
-Fiú. És az igazat megvallva annyira nem új. Biztos mindenki ismeri őt. -válszolta mosolyogva.
Én csak oldalra döntöttem a fejem és úgy néztem az osztályfőnökre. Kire gondol? És miért ilyen biztos benne, hogy ismerjük?
-Kérlek gyere be! -nyitotta ki az ajtót a tanárnő, amin be is lépett az osztálytársunk.
Barna hajában apró hullámok voltak és napbarnított volt a bőre. Egy fehér sportcipőt viselt egy fehér farmerrel és szintén egy fehér pólóval. Pont az ellentétét annak amit én.
Ajkaim elnyíltak egymástól és a sírás mégjobban ki akart belőlem törni.
Aztán megszólalt mély hangján, amivel rengeteget énekelt nekem...
-Sziasztok. Kim Taehyung vagyok!