𝐈 𝐍𝐞𝐞𝐝 𝐔 | 𝐽𝑢𝑛𝑔𝑘𝑜𝑜𝑘

Part 21 (;

-Jungkook szemszöge-

Az elkövetkező pár napban több programot is szerveztünk, túráztunk, horgásztunk, kirándultunk mindenfele, de a mai napon haza kellett indulnunk.

Taehyung és Alice azóta sem jöttek vissza. Hyung csak egy levelet hagyott, amiben leírta, hogy hova mentek.

Jimin ezekben a napokban, szinte már depresszióba esett, legalábbis az biztos, hogy nem láttam még ilyen szomorúnak és lehangoltnak. Bárki is próbált vele beszélni, mindig csak elutasította a segítségünket.

Egyik napon valahogy eszembe ötlött egy fenomenális ötlet, amihez segítségül Bogit hívtam. Mostanában olyanok voltunk mint két tojás. Elég sokat lógunk együtt, de mindig lelkiismeretfurdalásom volt Yoongi miatt. Talán nem helyes hogy ilyen sok időt töltök Bogival.

Véleményem szerint, Sugának is el kellene fogadnia Bogi döntését, hisz nem erőszakból van velem.

Minden szükséges kelléket előkészítettem a művelethez, már csak Bogi kedves személyére kellett várnom. Hajfestéshez készültünk.

A jelenlegi természetes barna hajamat, most fekete színűre fogjuk festeni.

Mikor Bogi is megérkezett, nekiláttunk a veszélyes műveletnek. Csodálatos kéztechnikájával a fülemtől kezdve, mindent összekent a festékkel.

Röpke 20 perccel később lemostuk a fekete kencét, majd a kisasszony csinosan beszárította nekem.

Mivel már estefele járt az idő, így ő el is foglalta a fürdőszobát. Bogiról tudni lehet, hogy képes több órán át áztatni magát a kádban.

Körülbelül 10 perce lehetett a helyiségben, amikor is én gondoltam egyet és úgy döntöttem, hogy csatlakozok hozzá. Óvatlan volt, hisz az ajtót nem zárta be, így én könnyedén bejutottam a falapon.

Kitágult szemeit egyenesen rámszegezte, majd nagy zavarában elkapta a fejét. Arca színte lángolt a vörösségtől. A kulcsra fogtam, majd elfordítottam azt.

Közelebb lépkedtem felé, de ő ezt nem hagyta annyiban.

-MÉGIS MI A FENÉT KERESEL ITT? - emelte fel a hangját.

Nem válaszoltam bosszús kérdésére, csak egy laza mosolyt hintettem az arcomra. Sajnos a kisasszonyból nem láttam valami sokat, hisz a kád csurig volt habbal.

Pólómat lassan vettem le, kidolgozott felsőtestem megfeszült. Bogi néha-néha rámvetette tekintetét, de szégyenlős létére rögtön el is kapta azt.

Ennyi idő alatt, kifigyeltem, hogy a combom valamiért különösképpen tetszik neki, ezért az övemet a lehető legerotikusabban kapcsoltam ki, majd toltam le a nadrágom. A zoknimnak nem szenteltem különösen nagy figyelmet, azt csak szimplán lekaptam magamról. Az utolsó dolog következett. Mint szerintem már mindenki kitalálhatta, az alsógatyám volt az. Az anyag gumírozott részét lassan kezdtem el lecsúsztatni, Bogi minden mozdulatát figyelve. Ez már valószínűleg a határait feszeggette, hisz már rám se mert nézni, akárcsak egy kis időre sem.

Módját megadva szabadultam meg a megmaradt ruhadarabtól, majd helyetfoglaltam a kádban. A lány a térdeit felhúzva, teljes csöndben ült tovább velem szemben.

Sokáig néztem őt, majd egyszer a várakozást megunva, közelebb csúsztam hozzá, mire ő mégjobban összehúzta magát.

Mindig is tudtam, hogy kissé visszahúzódó, de az utóbbi időben túl jóban lettünk ahhoz, hogy ennyire ne akarja a dolgot. Ennyire csúnya lennék?

Mindennek ellenére szépen lassan az ölembe húztam a lányt, majd a füléhez hajoltam.

-Nem fürödni jöttem, kisasszony. - suttogtam hallójárataiba.
-J-Jungkook... -hallatszott halk szó a szájából.
-Hm? Tán nem szeretnéd? - kérdeztem vissza a lehető legcsábosabb hangnemben.

Nem érkezett válasz a kérdésemre, így egy nagy sóhaj után derekára fogtam és közelebb vontam magamhoz, hogy közvetlen merevedő végtagom előtt üljön. Kezeimmel oldalát, majd combját kezdtem simogatni.

Ujjaimat lassan oda vezettem, majd a ingerelni kezdtem, amit ő egy halk sóhajjal díjjazott.

Kezdetnek a mutató ujjamat csúsztattam lassan belé, majd fokozatosan még kettőt. Eleinte halk nyögések csúsztak ki ajkai közül, majd egyre hangosabbak.

Gyönyörű és élvezettel teli arcát öntelt vigyorral néztem, majd szájára tapadva, vad nyelvcsatába kezdtem és ujjaimmal gyorsabb tempót diktáltam.

Mikor úgy éreztem, hogy kellőképpen előkészítettem a kisasszonyt, kihúztam belőle hoszú ujjaim és mosolyogva nyaltam le azokat, nyálhidat hagyva így, az ujjam és a szám között.

-Kookh... Ne kínozz... - szólalt meg halkan lihegve az ölemben ülő.

Eleget téve kérésének, ujjaimat a derekára fontam és óvatosan magamra ültettem. Egy újabb heves csókba vontam, majd hogy szokja a dolgot, nem tettem semmit, csak vártam.

-Mehet? - kérdeztem, mire ő egy bólintással egyezett bele.

Lassan mozogni kezdett, amire én is rásegítettem, ezzel nagy hullámokat kavarva. A víz egy idő után rohamosan fogyni kezdett a kádból és mind a földre folyt, de mi mit sem törődve ezzel, folytattuk amit elkezdtünk. Hangos nyögésekkel díjaztuk egymás munkáját, de amikor éreztem, hogy közeledünk a csúcshoz, egyszerre mindent abbahagytam, mire ő idegesen nézett rám.

Mind a ketten nyakig izzadságban ültünk ott, persze ezek nagyrészét a víz le is mosta rólunk. Bogit a combomra ültettem, majd megfordítottam, hogy a gyönyörű hátát láthassam. A kád szélére támasztottam kezeit, így ő négykézlábra kényszerült. Mögé helyezkedtem, majd ismét behatoltam és mozogni kezdtem benne.

Bőrünk hangos csattogása és nyögéseink összefolytak, zene volt füleimnek. Akkor, ott pont nem érdekelt, hogy melyik tag hallja ezt és melyik fog életem végéig is ezzel az alkalommal piszkálni.

Az idő gyorsan elszaladt, és összehangoltságunk tökéletes volt, hisz szinte teljesen egyszerre élveztünk el.

Egy nagy sóhajtással váltam el a gyönyörű lánytól és huppantam be a kádba. Mind a ketten kellőképpen lefárasztottuk a másikat, így ezek után egy kiadós fürdőt vettünk.

Akkor vágott csak pofon a fájdalmas igazság, amikor a kádból kiszállva Bogi megemlítette a következőt:

-Nem kéne valamit kidobnod? - kérdezte csüngő végtagomat lesve.
-Mire gondolsz? - kérdeztem vissza akkor még tudatlanul.
-Miért, te gyereket akarsz?

Az ütőér is megállt bennem. Teljesen kiment a fejemből. Hogy lehettem ilyen hülye?

-Bogi.... Én azt hiszem.... Elfelejtettem... - motyogtam halkan az orrom alá.

Mind a ketten halálra dermedve álltunk ott a víztől áztatott padlón.

Még hosszas percekkel később a szobámban az ágyon ülve is csak mereven bámultam magam elé és a lehetséges eredményeken kattogott az agyam.

Bogi sem volt másképpen, csak annyi különbséggel, hogy ő az ágyam másik oldalán ült.

-Mi lesz most? - kérdezte idegesen.
-Mindent megoldunk, oké? Minden rendben lesz... - próbáltam nyugtatni a lányt.
-És ha nem? Mi lesz ha terhes leszek? Akkor mihez kezdünk? - ennél a pontnál már szemeibe könny futott és arcát tenyereibe temette.