⋅Flirty stalker⋅
╭────────────╮"most, hogy ezt oda adtad, mehetsz is haza!" - csapod be a fiú orra előtt az ajtót, és sóhajtasz egy nagyot.
"Mikor fog végre leszállni rólam, olyan idegesítő" - mondod ki hangosan gondolataidat, a kezedben lévő füzetre nézve. Minek kellett neki oda adnia pont most, pont ilyen későn, mikor már éppen aludni készültél. Csak bosszantani képes.
Jaemin már egy fél éve folyamatosan a nyomodban jár, és erőteljesen közeledni próbál, de téged ez inkább megijeszt, és egyben idegesít. Sose voltál jó a fiúkkal kapcsolatban, nincsenek jó tapasztalataid, és meggyőződésed, hogy mindegyik egy gyökér. Ehhez kitartóan ragaszkodsz is.
Nem érzel különösebben ellenszenvet a fiú iránt, inkább félelmedben próbálod eltaszítani magadtól. Viszont Jaemin egy kitartó személyiség, ezért nem adja fel, és mindig a nyomodban jár.
Felmentél a szobádba, és megnézted a füzetet amit adott neked.
"ez a kis.. -" - vetted észre, hogy ez a te füzeted, ami már régóta nincs meg és már egy jó ideje feladtad a keresését.
"miért kellet ellopni tőlem" - teszed le az asztalra, és a takaródba bújsz, hogy végre aludhass. Holnap szombat van, ezért biztos voltál benne, hogy átalszod a fél napot.⋅Reggel⋅
Kis kavicsok csattanására lettél figyelmes. Körbenéztél, hogy honnan jöhet a hang, és az ablakodhoz érve megláttad, hogy Jaemin dobálja lentről a kavicsokat.
Ahogy az ablakodhoz álltál észrevett téged, és integetni kezdett. Gyorsan arréb álltál, de már hiába volt."mit akarsz?" - nyitod ki az ablakod
"jót tenne egy reggeli séta, nem gondolod?" - vigyorog Jaemin, kicsattanó energiával, veled ellentétben.
"aludni akarok" - válaszolod, a szemedet dörgölve, és az ágyadra borulsz.
"pedig én addig nem megyek el!" - kiabál Jaemin, te pedig felkelve, egy mérges pillantást vetve rá, csuktad az ablakot, és visszafeküdtél aludni.
~
Eltelt pár óra, és ezúttal magadtól keltél fel. Óvatosan odalopakodtál az ablakodhoz, és kinéztél rajta.
"végre" - tudtad le magadban, hogy elment, egy elégedett mosollyal.
Mikor lementél a konyhába, majdnem a szívroham jött rád.
"te hogy jöttél be???" - nézel a konyhátokban sütögető Jaeminre."jó reggelt" - vigyorog rád, majd folytatja "anyukád engedett be,.. tényleg kedves anyukád van t/n!"
Közelebb mentél, hogy megnézd mit művel.
"neked csinálom!" - kacsint rád
"a szüleid elmentek itthonról, de megengedték, hogy maradjak, szóval gondoltam csinálok neked valamit" - rántja meg a vállát."szóval betörtél a házamba, és reggelit csinálsz" - könyökölsz a konyha pultra.
"ki hogy fogja fel" - vigyorog rád továbbra is -"csini pizsi" - néz végig rajtad, de a szemeid forgatva ignorálod a mondatát.
"nem gondolod, hogy ez egy kicsit sok?" - temeted arcodat a kezeidbe.
"kéred vagy nem?" - teszi eléd a tányért, ami valljuk be tényleg jól nézett ki.
"h-hát öhm" - gondold át a helyzetet, majd gyorsan előveszel egy villát és elveszed a tányért, amit Jaemin egy kuncogással díjaz.
"egyél csak" - simogatja meg a fejed, majd leül melléd.
"hű, ez tényleg.. Nagyon finom!" - dicséred meg a fiú főztjét.
"aranyos vagy miközben eszel" - mondja a könyökére támaszkodva
"uhm.. Köszönöm a reggelit" - mondod, miután bejezted, és elmosogattál.
"nincs mit" - közeledik feléd, és a derekadnál fogva magához húz
"jutalmat kapok?" -kérdezi pár centire az arcodtól"hát persze" - válaszolsz, és a még vizes kezedet hozzátörlöd az arcához.
"HÉ!" - kap az arcához, te pedig elkezdesz röhögni a kétségbeesett reakcióján.
"számíthattál volna rá!" - mondtad majd sarkon fordulva, elindultál a szobád felé.
"hová mész?" - néz utánad Jaemin
"megnézni, hogy nem szenvedett-e az ablakom maradandó sérülést" - válaszolsz neki, majd elindulsz a lépcsőn."pedig direkt kicsit kavicsokat dobtam.. " - dünnyögi magában, majd utánad ered.
"nem szeretnél haza menni?" - kérdezted a fiút a szobádba érve, mert tudtad, hogy utánad fog menni.
"nem terveztem" - rántja meg a vállát
"akkor mit terveztél?" - kérdezel vissza, ásítva egyet
Ebben a pillanatban elkapta a csuklód, és az ágyadra borított
"ezt" - vigyorodik el ördögien, majd habozás nélkül tapad az ajkaidra.╰────────────╯