Ez az első nap, hogy összeül a családod és bemutatod nekik a barátodat. Már mindeki izgatottan várta hát még te. Vajon mit gondolnak majd róla? Szimpatikus lesz egyáltalán nekik? Ezek a kérdések cikáztak a fejedben. De volt még egy kérdés. A bátyád napok óta furcsán viselkedik veled, mióta elmondtad neki, hogy barátod van. Amilyen édes és aranyos volt veled idáig ez elég nagy váltás ahhoz képest, mivel hozzád se szól ha csak nem muszáj neki. Nem tudod, hogy azért ilyen mert neki nincsen senkije és irigy vagy mert igazából nem is a vérbeli bátyád, mint ahogy az apukád is csak anyád új férje, és ezért érezheti Ten úgy, hogy semmi köze hozzá? Na de nem is gondolkodtál ezen tovább mikor megérkezett hozzátok a barátod.
"szia!!" - nyitod ki az ajtót és öleled meg, ő pedig illedelmesen bemutatkozott a szüleidnek. Ten éppen ekkor jött le a lépcsőn a telefonját nyomkodva, majd mikor meglátta a fiút szemforgatva fordult vissza és ment vissza az emeletre.
"ennek meg mi baja.." - nézett meglepetten utána az apja, bár nem szenteltek rá sok időt, és inkább leültetek a kanapéra beszélgetni.
Ahogy teltek az órák az anyukád intett neked a konyhából, hogy menj oda hozzá.
"kérlek drágám szólsz a bátyádnak, hogy lassan indulunk ebédelni? Legalább enni jöjjön velünk el. " - sóhajtott. Bár ez most a legkevésbé vágyott dolgod, hogy a duzzogó Tennel foglalkozz, de mégis megteszed anyukád kérését.
Sietősen feltipegsz a lépcsőn majd bekopogsz a szokatlanul bezárt ajtaján. "Ten! Tedd félre a duzzogást kérlek és gyere, mert indulunk az étterembe! " - kiabálsz neki, majd nagy lendülettel kinyílik az ajtó.
"itt van még a görény?" - kérdezi szemrehányóan, mire felháborodsz.
"hogy nevezheted görénynek? Mekkora bunkó vagy!!" - kiabálsz, és reménykedsz, hogy nem hallotak meg semmit odalent.
"mi ez a ruha?" - néz végig rajtad Ten, ignorálva az előbbi kirohanásod, egy-egy helyen pihentetve a szemét.
"még a ruhámat is szidnád? Jó tudod mit, nem érdekel, hogy eszel-e inkább maradj itt." - indulnál, de Ten visszaránt a csuklódnál fogva, és a falhoz présel. - "jobb lesz hogyha visszafogod magad hercegnő" - suttogja pár centire az arcodtól, mire kiráz a hideg.
Furcsa érzésekkel mentél vissza a többiekhez, csak a bátyád előbbi cselekedetén tudtál agyalni. Vajon miért csinálhatta?
"nem jön?" - kérdezte anyukád, te pedig megráztad a fejed, de ebben a pillanatban jött le a lépcsőn mögötted.
"jaj dehogynem jön!" - mosolyodott el anyukád, te meg bátyádra pillantasz.
"mostmár hamis infókat is terjesztesz?" - súgja a füledbe észrevétlenül, miközben elhalad melletted.
Gyorsan odaértetek az éttermbe, hisz közel volt a házatokhoz.
Mikor ebédhez készültél helyet foglalni, a barátod megpaskolta maga mellet a helyet, ahova már ültél volna le ha Ten nem akadályozott volna meg benne.
"mindig egymás mellé szoktunk ülni t/n-nel, most miért nem?" - húz vissza a kezednél fogva, görcsösen szorítva azt közben gyilkos tekintettel nézve barátod.
"de hát Ten én-" - kezdenél bele
"ideülhetsz nyugodtan én átülök máshova!" - pattan fel a barátod ilyedten, aztán Ten elégedetten helyet foglal melletted.
Inkább nem kezdtél el vitázni vele és csak tűrted. Annak ellenére, hogy nem ült melletted a barátod, így is végig vele foglalkoztál és jókat nevettetek. A barátod megfogta az asztalon a kezedet, majd erről az édes cselekedetről egészen más terelte el a figyelmed.
Ten keze siklott a combodra, majd erősen rászorított, te pedig elengedted a barátod kezét, hogy el tud tolni a combodról a kezét. Miközben próbáltad lehámozni kezét a combodról észrevetted rajta, hogy szinte tapintani lehet a levegőben a dühét, úgyhogy feladtad és hagytad, hogy ott legyen a keze.
Nem volt jó ötlet engedelmeskedni Tennek, mert a keze egyre feljebb csúszott a combodon, és mielőtt rossz helyre tévedt volna, felpattantál.
"minden oké?" - kérdezte anyukád, te meg erősen bólogattál.
"i-igen csak el kell mennem a mosdóba mindjárt jövök! - indultál el az említett helység felé, nem törődve Ten elégedett vigyorával.
Idegesen csaptad be magad mögött az ajtót. A szíved hevesen kalapált, nem tudtad eldönteni, hogy miért. Nagy levegővéletekkel próbáltad lenyugtatni magad, mikor kinyílt az ajtó és belépett rajta Ten.
"mi az talán valami baj van?" - kérdezi közeledve feléd de képtelen vagy válaszolni. - "hmm?" - simít rá derekadra, majd egészen az ajtóig tol.
"félsz tőlem?" - súgja a füledbe és újból kiráz a hideg.
"rossz voltál édesem.. Tudod?" - kérdezi miközben keze egyre lejjebb siklik.
"T-ten.." - ennyit tudsz csak kinyögni, majd hirtelen tapad ajkaidra nem várt hevességgel.
Sietősen kezdi el kicsatolni az övét, majd betol egy fülkébe.
"nem akarok a bátyád lenni."
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
