Bnha oneshots (Női Karaktereknek)

Segíts nekem!

-Tehát ez egy veszélyes gonosz! Legfőképpen neked mondom ezt Dynamight!
-Miért nekem!?
-Mert te vagy az aki nem figyel a figyelmeztetésekre!
-Oda szoktam figyelni!
-Shoto? Minden rendben?- kérdezte Midorya
-Hm? Oh. Igen csak valamiért furán érzem magam
-Ezt, hogy érted?
-Csak rossz előérzetem van

A kocsi megállt és mi kiszálltunk

-Ebben az épületben rejtőzik valahol. A feladatotok annyi, hogy megtaláljátok, ártalmatlanítjátok és kihozzátok
-Értettük
-Szerintem váljunk szét. Dynamight fentről kezd, Shoto a hátsó bejáratnál én pedig a főbejáratnál
-TE NEKEM NE PARANCSOLGASS!
-Ez a leggyorsabb mód, hogy megtaláljuk és ha megvan akkor szólunk a többieknek
-Egyet értek, ez egy egész ésszerű módszer
-Akkor mozduljatok!- mondta Bakugou majd egy robbanással a ház tetejére ment

Midoryával szétváltunk és elindultunk felfedezni a házat

Ahogy sétáltam egyszer csak sírást hallottam meg

-Van itt valaki?- kérdeztem mire a sírás abbamaradt- Nem kell félned, segíteni jöttünk
-Friss hús!- hallottam meg egy mély női hangot
-MENEMÜLJ!- kiáltott egy lány mire megláttam, hogy felém rohan

Gyorsan lefagyasztottam nyakig és a lány könnyezett

-Minden rendben?
-Könyörgöm! Rohanj! A jég nem fog visszatartani!
-Mond el nekem mi folyik itt
-A gonosz akit kerestek én vagyok... de nem akartam semmi rosszat sem tenni! A képességem volt!
-Hány éves vagy?
-17 de a képességem csak 2 éve van meg
-2 éve kezdődött ez az egész gyilkolósdni...- gondoltan bele- Mi a képességed?
-Én úgy nevezem Gyilkoló alkarok... az alkarjaimon van 1-1 hatalmas száj és embereket ölnek... táplálkoznak így én nem vagyok éhes de inkább éheznék, minthogy embereket gyilkoljak!
-Rendben, nyugalom. Segítünk neked
-Shoto! Találtál valamit?- hallottam meg Midorya hangját a mini adóvevőben ami a fülemben volt
-Megvan a célpont. Csak egy kislány aki nem tudja a képességét irányítani
-Melyik emeleten vagy? Odamegyünk
-A 3.emeleten vagyok egy ajtók nélküli helyen
-Hogy értve ajtók nélküli?
-Volt ott ajtó csak eltűnt vagy soha nem volt ajtó?!- kérdezte Bakugou
-Nem volt ajtó soha. Kicsit olyan, mint valami iroda ami teljesen romokban van
-Nem sokára ott vagyunk
-Ha a csaj elmenekül miattad véged!- mondta Bakugou
-Figyelj, nem lesz gond, rendben?
-Menekülj... könyörgöm...- zokogott remegve
-Nem lesz baj, segítünk
-MINDJÁRT! MINDJÁRT!- hallottam meg azt a mély női hangot ismét mire egyet hátra léptem
-ROHANJ MÁR!- kiabált a lány
-Shoto!- hallottam meg Midorya hangját a távolban de nem vettem le szemem a lányról

A jég széttört és a lány ismét megindult felém de látszott rajta, hogy nem akarja

-Mi a neved?- kérdeztem
-A nevem [N]
-Figyelj rám [N], valahogy parancsolnod kell a képességednek!
-Nem megy! Nem hallgatnak rám!
-Próbáld meg!
-Segíts nekem!- ahogy ezt meghallottam megálltam
-SHOTO! MIT CSINÁLSZ!?
-Csak figyelj- mondtam ahogy a lány ismét engem vett célba

Megfogtam két csuklóját és kibuktattam így én tartottam őt, hogy ne essen hátra

-Most szólj rájuk!- mondtam ahogy éreztem a csuklóim köré fonódó nyelveket
-Elég legyen!- kiáltott mire a nyelvek visszamentek a szájba
-Mi a gond? Már tele vagy?- kérdezték az alkarok
-Nem akarok több gyilkolást! Hagyjátok abba!
-De hisz éhes vagy...
-Ez nem jelenti, hogy embert ölhettek! Ha valakit meg akartok ölni az legyek én! Az ártatlan emberek nem ártottak senkinek!
-[N] most miattunk szomorú... sajnáljuk, nem tudtuk rosszul esik neked...
-Hányszor próbáltam rátok szólni, hogy elég? Egyszerűen nem figyeltek!
-Eltűnünk a kedvedért... ha szólsz akkor újra itt leszünk neked- mondták majd becsukódtak és lassan eltűntek
-Vége... el sem hiszem...- kezdett el nevetni sírás közben mire lassan a földreengedtem
-Ezt szépen megcsináltad
-Ezt a kölyköt kell innen kivinni?
-Nem igazán látszik veszélyesnek
-Csak a képességét nem tudta uralni... mondjuk nem hiszem, hogy most is tudja...- néztem végig a lányon aki csak nevetett könnyezve
-Figyelj, [N]. Menjünk. Olyan emberekkel kell menned akik segítenek neked- mondta Midorya
-Szerintem nem igazán tud beszélni- mondtam majd felsegítettem a lányt
-Miből gondolod?
-Nem beszélt valami jól. Igaz elmondta mi történt de azon kívül csak szavakban beszélt eddig- vettem fel karjaimba és befejezte a nevetést- Kérlek tartsd a mellkasodnál a kezedet, a képességed téged nem bánt
-Rendben- bólintott

Kivittünk és átadtuk őt a hatóságnak

-Köszönjük a segítséget
-A lány csak nem tudja irányítani a képességét szóval kérem segítsenek neki- mondtam mire a férfi bólintott
-Köszönöm a segítséget- hajolt meg a lány
-Csak ígérd meg, hogy nem adod fel
-Addig edzek még hős nem leszek!- mosolygott mire viszonoztam mosolyát

Évek teltek el a mentés óta és valamiért sokszor jut eszembe az mikor azt mondja "Segíts nekem!"

-Shoto? Minden rendben?- kérdezte egyik segédem
-Igen, minden rendben csak van valaki aki folyton eszembe jut...
-Oh... esetleg történt valami?
-Megmentettem és a hatóságok vitték el mert a képességét nem tudta irányítani és egyre többet jut eszembe... azon gondolkodom mi lehet vele
-Esetleg HungerArms az a személy?
-Ki?- fordultam felé
-Egy újonc hős, akinek a képessége Gyilkoló Alkarok és nem igazán népszerű mert elvileg 2 éven keresztül embereket gyilkolt szóval inkább gonosznak nézik
-Beszélj le vele egy találkozót
-Te-tessék? Én? U-uram e-ez nem jó ötlet! A-azt mondják e-elég 1 rossz szó é-és máris végez a személlyel!
-Én fogok vele találkozni, nem te. Csak tedd amit mondtam
-Ér-értettem...

Lebeszélt egy találkozót és el is mentem

-Erre nem is számítottam- hallottam meg egy ismerős hangot majd megpillatottam
-[N]?
-Segíts nekem!
-Hogy?
-Segíts nekem!
-[N]!
-Segíts nekem!

Ekkor felriadtam
Körbenéztem és a szobámban voltam

-Csak egy álom volt... miért volt ilyen valósághű?
-Shoto? Minden rendben?- nyílt ki az ajtó
-Igen, csak megint rosszat álmodtam...
-Velem kapcsolatban?
-Sajnálom...
-Most mi volt a képességem?
-Gyilkoló alkarok... az alkarjaifon volt 1-1 száj és azoknak volt öntudatuk
-Tudod mit? A reggeli nem készül el magától! Segíts nekem!- mosolygott
-Rendben, [N]