Zűrös Társaság

10. rész

Egész éjjel forgolódtam. Rosszul esett, hogy Andyvel veszekedtünk. Valamilyen szinten igaza volt, de Danielt régebb óta ismerem, mint őt, és tudom, hogy milyen, Andy ne akarjon engem kioktatni! Ahogy ő mondta: okos vagyok. Tudom mit csinálok, ha rosszul sül el az is az én hibám lesz.
  Kiválasztottam a ruhámat, elvégeztem a reggeli rutinomat, sminkeltem, és mehettem is a metróhoz. Tudtam, hogy egy elkerülhetetlen beszélgetés vár rám, amit Vanival szembe kell lebonyolítanom.  Kicsit kínosan sétáltam oda Vanihoz, ő csak idegesen helyezte át egyik lábáról a másikra súlyát, és amikor meglátott kicsit lefehérdetett. Mosolyogva léptem hozzá, ő meg látszólag megkönnyebbült és a nyakamba ugrott.
-Azt hittem miután össze vesztetek nem fogsz velem szóba állni!- mondta még mindig ölelve.
- Vani! Amikor nem tudtam, hogy a bátyád  híres én már akkor így szerettelek! Engem Andy pont nem érdekel!-mondtam neki mosolyogva.
- Amúgy Andy mindent elmondott- mondta Vani én csak bólintottam- Lola MINDENT!-mondta kihangsúlyozva az utolsó szót. Tudtam, hogy arra gondol, amikor Andy fejéhez vágtam Julietet, és a kettőjük kapcsolatát.
- Ne haragudj, hogy nem mondtam el.-mondtam bűntudatot érezve.
- Semmi gond. Tudja, hogy ilyen véleménnyel vagyok a barátnőjéről, és előbb utóbb te magadtól is rá jöttél volna, vagy valamelyik bandatag mondta volna el. De amúgy te hogy viselted a vitátokat?-kérdezte nevetve.
- Hát a lakásba egy-két dolog más helyet kapott.- nevettem fel, Vani is nevetett velem együtt.
- Akkor veled jobban jártam volna. Andy is átrendezte a házat, csak ő ezt úgy tette meg, hogy egy-két bútor közelebb került a padlóhoz, mint amennyire egyébként ellene lennie.- mondta és felbontott egy monstert.
- Miért?- kérdeztem.
- Felidegesítette, hogy összevesztetek.
- És ha bárkivel össze veszik akkor tombol??- kérdeztem kicsit mérgesen.
- Nem. Csak, ha veled veszik össze. Legalábbis most láttam először felborítani egy asztalt.
Megforgattam a szemem és tovább sétáltunk a kicsit szeles időben.
   Daniel a parkolóba várt Patric-el együtt. Diszkréten üdvözöltük egymást és kézen fogva bementünk suliba.
- Na már jobban vagy?-kérdezte Daniel. Vani megdöbbenve hátra fordult, egyből rájött, hogy hazudtam a páromnak. Tegnap Danielnek azt hazudtam, hogy nem érzem jól magam. Tudtam,hoy Vani nem nézi ezt jó szemmel, Patric is kicsit meglepődött, de ő csak vállat volt. Ő ilyen. Nem érdeklik a körülötte lévő dolgok.
- Igen már kicsit jobban.-tűrtem zavartan egy tincset a fülem mögé.
- Akkor jó. Akkor ma este átmehetnék hozzád és filmezhetnénk- mondta Daniel én meg kicsit ledöbbentem.
- Öhm hát nem is tudom… Nem lenne ez kicsit korai?- kérdeztem zavartan.
- Jaj Lola ne már! Évek óta ismerjük egymást! - rágózott idegesen.
- Jó csak egy kicsit ez nekem gyors- emeltem meg egy kicsit a hangom.
- Jó akkor nem alszok ott csak filmezünk- alkudozott.
- Miért te ott is akartál volna aludni??- kérdeztem lesokkolva.
- Ebbe mi olyan meglepő?- kérdezte úgy, mintha ez egy természetes dolog lenne.
- Úr isten Dan! -fogtam a fejem- Mit gondoltál?? Szerintem így is kicsit elhamarkodott az, hogy mi együtt vagyunk!
- Így gondolod?- kérdezte, én meg bólintottam- Jó akkor hagyjuk! Aztán majd ha észhez tértél folytatjuk.
- Jézusom!! Még neked áll feljebb??- kérdeztem teljesen kiakadva.
- Most ejtettél!- mondta hihetetlenül.
- Te mondtad, hogy hagyjuk!! - keltem a saját védelmembe. Daniel szóra nyitotta volna a száját, de valaki közbe szólt.
- Oké seggfej most már leállhatsz!- lépett mellém Bill.
- Jézusom Lola te gyűjtöd a horror karaktereket?- röhögött Daniel.
- Mivan??- kérdeztem érthetetlenül.
- A tegnap az a colos sátán, most ez a skizofrén fiú-lány, mikor jön valaki akinek tiszta heg a keze!? Ja!! Megvan Patric!! Ő ilyen emos faszkalap.- játszotta túl Daniel a szerepét.
- Tűnj el a közelemből és többet ne is keress!!- mondtam kicsit kiabálva. Daniel a fülemhez hajolt, és belesuttogott.
- Csak ebbe az egészbe azt bánom, hogy nem tudtalak ágyba vinni.- mondta és mosolyogva elment. Teljesen össze zuhantam. Andynek igaza volt. Feleslegesen vesztem össze vele. Vani mellém lépett.
- Menjünk haza!- mondta és megfogta a karom. Nekem addigra már az arcomat marták a könnyek, amik a megbántottságtól, bűntudattól törtek utat maguknak. Vani és Patric gyors puszit váltottak és mi Vanival elindultunk hozzájuk.
   - Figyelj nem kell rosszul érezned magad!- mondta Vani, miközben az ágyán ültünk.
- De biztos nagyon elrontottam most Andyvel a kapcsolatunkat.- sírtam el magam újra.
- Dehogy rontottad! Beszéljétek meg.- simította meg Vani a karomat. Bólintottam és letöröltem a könnyeimet- Szerintem most jött meg!-mondta Vani, mert hallottuk az ajtó csapódást. Nagy levegőt vettem és elindultam lefelé a lépcsőn. Andy nem egyedül volt vele volt Juliet is. Inkább vissza fordultam, és az volt a tervem, hogy majd észrevétlenül kiszökök Vani szobájából. Igen, jó terv volt, ugyanis Vani megragadta a karom a szája elé tartotta mutató ujját, és halkan lementünk a lépcső alá. Andy és Juliet a konyhába vitatkozott.
- Utoljára kérdezem ki ez a picsa a képen veled???- ordított Juliet, és egy újságot dobot le az asztalra.
- Nem fogom elmondani!! Neked úgyis mindegy nem??- ordított Andy is.
- Már hogy lenne mindegy???
- Ha itt tartunk akkor elmondanád, hogy tegnap hol voltál??- támaszkodott Andy az asztal egyik felére, és ezt nyugodt hangon mondta. Túl nyugodt hangon. Juliet beharapta a száját és le hajtotta a fejét- Hol voltál????- ordította Andy sokkal hangosabban, mint az előzőket, Juliet még indig lehajtott fejjel állt- Tűnj innen! -kiabálta.
- Andy én... - kezdte.
- Húzzál el!! - ordította. Juliet kisietett az ajtón, és becsapta. Ezután Vani megijedt egy nagyobb méretű póktól, és beverte a fejét a lépcső aljába. Andy lassan felállt és a lépcső felé indult. Vani belökött a próbaterembe, és azon imádkoztunk, hogy Andy ne találjon meg minket ilyen állapotban.
- Improvizálj! - suttogta Vani. Odaültem a dob mögé Vani meg felkapott egy basszus gitárt- Játsz valamit! - suttogta. Az egyetlen olyan zene amit el tudok dobolni az Red Hot Chili Peppers: Snow című száma. Elkezdtem dobolni és Vani is játszotta a zenét gitáron. Andy benyitott. Lehajtott fejjel doboltam, viszont a szemem sarkából láttam, hogy felvesz egy gitárt és lazán a mikrofon elé áll. Pontosan tudta a szöveget. Így zenéltünk. Aztán Andy a gitáron elkezdett egy másik zenét. Egyből felismertem az első dallamot. Mad world.
- All around me are familiar faces
Worn out places, worn out faces- kezdte Andy énekelni. Az első versszak után Vani is bekapcsolódott.
-Their tears are filling up their glasses
No expression, no expression
Hide my head, I wanna drown my sorrow
No tomorrow, no tomorrow- nagyon passzolt egymáshoz a hangjuk. Mosolyogva hallgattam őket, aztán egyszer csak elhalkultak, és tudtam, hogy én jövök.
-Children waiting for the day they feel good
Happy birthday, happy birthday- énekeltem lehunyt szemmel- And I feel the way that every child should
Sit and listen, sit and listen.
Vani bekapcsolódott mellém és együtt énekeltünk. Aztán a legvégén együtt. Mad world Enlarging your world Mad world
Az utolsó két szónál Andyvel egymás szemébe néztünk.
- Huh ez jó volt!- szólalt meg először Vani- kimegyek üdítőért, mert én kicsit kiszáradtam. Hozok nektek is! - mondta és ki is rohant a próbateremből.
- Hallottál mindent? - kérdezte Andy. Nem akartam hazudni, ezért bevallottam az igazat.
- Igen hallottam, de nem akartam, tehát nem akartam hallgatózni csak...-kezdtem magyarázkodni, de Andy közelebb lépett és az ujját a számra helyezte.
- Az a kép, amire Juliet kiakadt az a kettőnk képe. - mondta.
- Baszki! - kaptam a fejemhez- Most mi lesz? - kérdeztem.
- Húzzuk ameddig tudjuk, aztán majd beszélek a menedzserünkkel.- mondta.
- Mit is húzunk? - kérdeztem.
- Azt ami akkor történt. - mondta. Nem értettem mire gondol, de nem is foglalkoztatott annyira.
- Sajnálom a tegnapit! Teljesen igazad volt és ne haragudj, hogy olyan csúnyákat mondtam neked! - kértem bocsánatot.
- Semmi baj!- simította meg mosolyogva az arcomat, és hátra fordult, hogy kimenjen.
- Szakítottam vele. - mondtam halkan. Andy megfordult és kérdőn nézett rám.
- Mi történt? - tette fel a kérdést gyanakvó stílusban.
- Csak ki akart használni. - mondtam szintén halkan. Andy odajött hozzám, felsegített a dob-székről és szorosan megölelt. Én is átöleltem, és jó volt újra érezni, hogy nincs harag köztünk. Vani visszajött az üdítőkkel, és mi szétváltunk.
- Na sikerült megbeszélni mindent? - kérdezte mosolyogva.
- Azt hiszem igen- válaszoltam, és mosolyogva Andy-re néztem.
   Békésen beszélgettünk úgy mindenféléről. Jól esett, az hogy Andy nem haragszik, és az, hogy lezártam Danielt és a köztünk lévő kapcsolatot, még mielőtt bármi is történhetett volna.