"Szerencse játék" [KuroKen]

Elvesztett játék

*Kenma szemszöge*

Az edző meccs utáni estén (vagyis ma) csendben sétáltunk egymás mellet, majd mikor a házamhoz értünk Kuroo csak úgy meg ölelt és el rohant. Én meg csak lefagyva legalább 10 percig az ajtó előtt  álltam, majd nehezen be mentem a házba és a szobámba. Ott át öltöztem és neki álltam játszani és zenét hallgatni

Úgy 2 órát szenvedtem, hogy szintet léphessek, pedig az kb 30 perc (vagy kevesebb) és most meg csak az jár a fejemben, hogy Kuroo miért ölelt meg...

Meg is van! Holnap ezt vissza kapja!

Ki is terveltem az egészet. Más nap kicsit korábban indultam és a suli előtt meg is álltam, hogy ott várjam Kuroot. Egy pár percet játszatom majd meg is láttam, zsebre tetem a PsP-met és kedvesen rá köszöntem

-Szia Kuroo - köszönök rá

Mi lehet vele? Olyan....ramatyul néz ki, remélem nincs semmi baja

-Sz-szia - dadogja

Na jó, most már aggódok

-Minden rendben? Szarul nézel ki - kérdem tőle kicsit aggódóan és egy lépéssel közelebb is mentem hozzá

-N-nem, minden rendben. Csak rosszul aludtam - válaszolja nyugtatás ként

-Oh, rendben - majd el is indultam a termem felé

Most annyira pofán vágnám, aztán meg meg csókolnám. Ilyenkor annyira hülye, bár ő mindig az, de azért remélem tényleg semmi baja

És ezekkel a gondolatokkal léptem be a terembe, le ültem a helyemre és igy unatkoztam órákról órákra

Az utolsó előtti órám szünetében (amiből az utcsó órámba lesz majd a csengő) az osztály "nagy gyereke" felém tartott

-Hey Kenma! Meg van a házim?! - istenem, már megint ez

-Nem. Mivel csak a sajátom van meg. Bocs - mondom unottan és mit sem törődve a következményekkel

A csávó le rángatott a székemről és egy egyenes mozdulattal a szemem alá vágót, erre egy hangosat fel üvöltöttem a fájdalomtól igy a srác belém rugót legalább 5x

Mikor sikerült össze szednem magam, össze pakolom a cuccaimat és el hagytam a termet. Nem törődve az utolsó órámmal. Egyből a csarnokhoz vettem az irányt és ott a földre ülve kezdtem játszani

45 perc után lépteket hallotam

Na még ez hiányzott még...

-Szia! - köszönt rám kedvesen

-Hali.. - válaszoltam halkan

Nem akarom, hogy igy lásson..

-Mi a baj? - ül le mellém

Most ült le vagy már rég itt ül?! Fasz se tudja

-Semmi....csak rossz a kedvem - válaszolok ismét halkan

-És el mondod, hogy mi történt?! - fogja meg a vállam

Én egy aprót bólintotam, mire a simogatására eszméltem rá

..már lassan teljesen el vesztem az eszem. Már azt se tudom, hogy mit mondtam...

Erre rá néztem, bár nem kellet volna

Kitágult pupákkal néz rám

-Ezt ki tette veled?! - üvölt rám

-Az..egyik osztály társam, mert nem segítettem neki azzal, hogy oda adom neki a házim... -suttogom

Nem szeretem ha üvölt velem...ilyenkor annyira ijesztő és komoly..

-Melyik?! - állt volna fel mellőlem de én vissza rántottam

-Hagyad...nem fontos.. Majd ugy is elmúlik - néztem rá komoly fejel

-Rendben... - válaszolja majd kicsit szorosabban

Mikor már mindenki meg jött el is kezdődőt az edzés, ami nem is volt annyira vészes. Még élveztem is, ami nálam nagy szó (bár lehet a sérüléseim miatt)

Most a tornaterem egyik falának vagyok dőlve leülve. Mikor is Kuroo mellém ült miközben nagy elánnal ittam a vizet (vagyis...inkább szlopaltam)

-Meg vagy?! - kérdezte tőlem

-A-aha... - lihegtem kissé

-És a szemed nem fáj?! - kérdezte aggódóan

-Nem, nyugi - mosolyogtam rá halványan

Edzés után ismét csendben sétálgatunk együtt haza. Mikor a házamhoz értünk ismét meg akart ölelni de én gyorsabb voltam, és én öleltem meg őt, ő pár pillanatnyi tétovázás után viszonozta az ölelést. Úgy 5 percig voltunk igy, mikor is el engedtem és besétáltam a házamba, az ajtónál álltam még egy kicsit, mikor is egy boldog Kuroo hangot hallottam ahogy haza fele szökenget. Én csak el mosolyodva a szobámba menve át öltözve a gép elé ültem

Nagyából hajnali három van, a létező össze játékommal játszatom és mindegyikkel  veszítettem

Nem vagyok ma formába....

Igy arra gondoltam, hogy Kuroora írok. Volt már, hogy hajnalok hajnalán írtam vagy hívtam őt. Igy annyira nem bánt ha fel keltem

*messenger*

Kuroo Tetsurou

03:12

Én; Szia Kuroo! Bocs ha fel keltelek, de nem lenne baj ha tudnánk egy kicsit beszélni?!

03:21

Kuroo; Szia! Semmi baj, meg értem és persze. Beszélhetünk!

És itt egyből fel is hívtam. Nagyából 2 órát beszéltünk, az az 5-ig. Míg beszélgettünk én közben játszatom, és nagy meg lepetésemre tök jól ment minden

Mi az isten?! Ezt i- Kuroo be aludt?!

Förmedtem rá magamba miközben hallgattam a szuszogását, majd le is tettem a telefont és írtam neki egy kisebb üzenetet. És ezekkel a tetteimel feküdtem le én is aludni, ugy egy órát

Hatkor kopogásra keltem

Ki a tököm az?!

Szitkozódva magamba ki ketszmeretem az ágyambol és az elő szobába érte kinyitom az ajtóm

-Shouyou?! - lepődök meg