Bad Dreams | Taekook

Lupus in vestimentis ovium

Báránybőrbe bújt farkas

-Óvakodj, kételkedj! Az ilyesfajta emberek olyan természetesen csalnak, hogy még az áldozat is azt mondja rájuk: "Ők kedvesek, rendesek. Senkinek nem tudnának ártani!". De ezek az emberek... maguk a farkasok, akik báránybőrt húztak magukra. Azt se tudják mi az erkölcs szó jelentése, mi az, hogy valakinek kedveskedjenek. Minden csak undorító hazugság! Az ilyen mocskok alibije... maga a rossz tett, a bűncselekmény! -oktatott ki minket az etika tanár, a nyári szünet előtti utolsó napon. 

-Agyára ment a meleg levegő -suttogta nekem Yoongi, aki mellettem eddig lehajtott fejjel hallgatta a történéseket. Mosolyogva bólintottam, ugyanis teljesen egyetértettem vele. Kicsit túlzás, amit az a nő összehord itt nekünk. 

-El tudnák Ők mondani, hogyan tudnak nyugodtan, bármiféle baj nélkül aludni? Hogyan képesek áthajtani embertársaikon csak azért, hogy nekik jó legyen? De jegyezzétek meg gyerekek, amit most mondok! -emelte fel az ujját fenyegetően, mire körülnézve láttam, hogy van, aki videózza az őrült tanárt, kit az év végeztével elhatárolnak mindenkitől. Meg tudom érteni miért. -A karma az, ami el fogja őket kapni! Kezeivel megfogja majd a nyakukat, s el nem engedi, ameddig nem könyörögnek levegőért! -imitálta az elhangzott történéseket. Legjobb barátom a padra helyezve homlokát röhögött csendesen, amit a mellettünk lévőkön kívül más nem vett észre. -Kriminális mentalitással fürkészik és választják ki áldozatukat, akit élve megnyúznak, majd a kutyák közé vetik húsait. 

-Elnézést! -jelentkezett egy lány elől. -Eddig nem az volt, hogy ők farkasok báránynak öltözve? Akkor minek a kutyák? -mosolygott.

-Mert, ők BÁRÁNYnak tettetik magukat. Ha más meglátja igazi valójukat, az addigi munkájuk elveszik -válaszolt a kissé paranoiás tanárnő.

-De nem "kriminális mentalitásuk" van? Akkor nem lehetnének olyan szerencsétlenek, hogy bárki megláthatja őket -mondta egy másik osztálytársam. 

-Nem ez a lényeg, Mr.Park! Ők megfertőznek mindenkit, elhitetik veled, hogy te magad vagy a probléma. Megérzik ha gyáva vagy, ezért elképesztően ügyesen kell rejtőzködni a bokrokban! -folytatta tovább a mesét, ami egyre furább és furább lett. Már szó szerint semmi értelme nem volt, de biztos azt hiszi, valami nagy dolgot mond, ezért senki nem állítja meg őt. -Talán megváltozhatnának, ha képesek lennének elhagyni ezeket a rossz tulajdonságaikat, de erre elég kicsi az esély. Ha viszont megtörténne... Akkor meglátnák, hogy milyen sok negatívumot tettek mások ellen. 

-Ön valaha találkozott ilyen emberrel? -kérdezte padtársam. A tanárnő bólintott egyet, majd tovább folytatta volna a meghökkentő kis történetet, mikor újra megszólalt Yoongi. -Mit mondott önnek? -kérdezte.

-Azt mondta: Kit próbálok átverni? -mélyítette el hangját, mire az osztály egy emebrként csapott saját szájára, nehogy elnevessük magunkat. -Soha nem voltál olyan nagy és erős, mint azt hiszed! Csak egy icipici buzgó mócsing vagy, ami nem képes befogni a száját. Ha megölhetnélek... megtenném. Mivel még mindig élsz, élnék a gyanúval, hogy valójában én vagyok az angyal, te a démon. 

-Mit válaszolt?

-Semmit nem mondtam, csak kitéptem a szívét -rántott vállat a nő, mire mindenki csendbe maradt. Levegőt se mertünk venni.

-Akkor... az az ember, akiről az előbb mesélt... Ön megölte? -kérdezte egy fiú a harmadik padból.

-Hát, ha valaki szíve nincs a helyén, azt nem éli túl -válaszolt a tanár nyugodtan.

-Ki volt az? -kérdezte Yoongi.

-Ott ül -mutatott rám, mire ijedten kaptam fel tekintetem. Egyre nehezebb volt számomra a levegővétel, majd torkom sípoló hangokat kezdett kiadni. Számból vér ömlött, miközben mellkasomhoz kaptam mancsomat, ahol egyre lassabnak éreztem szívem verését. 

-Mi történik velem? -kérdeztem ijedten legjobb barátomra nézve, aki könnyes szemekkel vizslatott, miközben hitetlenül rázta fejét, hátha felébred ebből a rossz álomból. Helyette én tettem meg.

Az ágyammal szemben lévő tükörbe néztem, ahol újra csapzott énem pillantott vissza rám. Elképesztő, hogy egy ilyen jó nap után, az eddigi egyik legszörnyűbb álom tűnik valóságosnak.