Rothadó Álmok

7. fejezet

Patrick szemszöge:

Még csak 9 óra van. A többiek már elmentek aludni. Kai most fürdik, én pedig addig olvasok. Ha végzett utána megyek én is fürdeni.

Kai haját törölgetve, törölközővel a derekán jelent meg. Nagyon szexi volt. Végigmértem testét és a szemem megakadt kidolgozott hasán. Elbambulhattam, mert egyszer csak azt vettem észre, hogy Kai ott áll mellettem és az arocom előtt hadonászik a kezével.

- Rick? Minden oké? - kérdezte nevetve.

- Persze. Minden rendben, csak egy kicsit elbambultam. Megyek fürdeni. Sietek, addig találd ki, hogy milyen filmet nézzünk - mondtam - Hoztál magadnak pizsamát? - léptem vissza a fürdőből.

- Igen. Raktam el a táskámba.

- Oké.

Elmentem fürdeni. A szokásos csoki illatú tusfürdőmet használtam. Hajat is mostam a kedvenc menta illatú samponommal.

Kylan szemszöge:

Miután elment fürdeni felöltöztem, majd lementem a konyhába valami ennivalót keresni, mert én éhes vagyok még vacsora után is. Közben azon gondolkodtam, hogy miért nézhetett rám úgy az előbb Rick. Láttam a gondolatait, de nem értem miért gondolhatta azt. Nem akarom felhozni. Túl kínos lenne az a beszélgetés. Eközben a szekrényben találtam egy doboz müzlit. Kinyitottam a dobozt és öntöttem belőle két tálba. Utána felöntöttem tejjel és elindultam vissza a szobába. Mikor beléptem Rick az ágyon ült.

- Tessék ez a tiéd. Amíg fürödtél addig csináltam magunknak müzlit - mondtam mosolyogva.

- Köszönöm. Kedves vagy - felelte boldogan - És kitaláltad milyen filmet nézzünk? -kérdezte.

- Nem. Most válassz te - mondtam.

- Mit szólnál a Lidércnyomás című filmhez? - kérdezte kis gondolkodás után.

- Hát nem igazán szeretem a horrorfilmeket.

- Félsz tőlük?

- Igen mondhatni. Nekem már volt egy lidércnyomásos élményem. Az nagyon rossz volt, és azóta félek az ilyenektől.

- Értem... figyu ha nagyon megijednél vagy lenne egy olyan rész amit nem bírsz akkor nyugodtan bújj hozzám. Nem fogok szúrós szemmel nézni rád ezek után sem - ez kedves, de én furcsának tartom, nem vagyok lány és ő még mindig fiú és nem is tudom, hogy barátok szoktak-e ilyet csinálni, de azért egy kicsit megnyugtatott.

- Okés - Ez alatt a két nap alatt olyan jóba lettem vele, hogy már talán a legjobb barátomnak tartom. Lehet hogy több is nekem mint barát. NEM KAI! Te hetero vagy!!

- Na akkor indítom a filmet - jelentettem ki a fiú. Két órás a film... lehet a végére már egyikönk se lesz fent.

- J-jó - egyezetem bele, de kicsit megcsuklott a hangom.

-- 30 perc elteltével --

Nem vagyok valami félős személy, de ez az egy ami el tud verni. Kiskoromban, mikor még a szüleimmel éltem rosszat álmodtam és hirtelen felébredtem, de nem tudtam mozgatni a testem kivéve a szememet. Olyan érzés volt mintha le lettem volna bénulva. Kb. fél perc után megjelent egy fekete alak az ajtómnál guggolva, arcát nem láttam mert a haja eltakarta. Én csak néztem őt, mikor elkezdett megindulni felém lassan guggolva. Abban a pillanatban riadtan fel és körbenéztem hogy minden rendben van-e, de nem volt senki utána a szobámba rajtam kívül. Azóta nem történt velem hasonló. Na ez a film ugyan erről szól csak az ember aki épp a lidércnyomásban van... az meg is hal. Most épp egy izgalmas rész van, de nem bírom. Muszáj elfordítanom a fejem. Így is tettem és még össze is szorítottam a szemem. Mikor magához húzott egy test... kinyitottam a szemem és Rick karjaiban találtam magam.

- Nagyon félsz? - kérdezte tőlem Rick.

- I-igen azt kell hogy mondjam - felelte remegő hanggal.

- Akkor kikapcsolom. Rakjak be helyette másik filmet?

- Nem kell. Már úgy is elálmosodtam.

- Hol szeretnél aludni? - kérdezte kedvesen.

- Van itt ebben a szobában felfújható matrac?

- Igen, van.

- Oké. Akkor azon jó lesz. Köszönöm - mondtam.

- Az orrod nagyon fáj még? - kérdezte miközben fújtuk fel a matracot. Aggódik értem. Ez kedves tőle.

- Hát még fáj, de nem annyira mint reggel, majd meggyógyul. Ne aggódj!

- Ohh... okés. Akkor menjünk aludni.

Rick lekapcsolta a Tv-t és a kislámpát is.

- Jó éjt.

- Jo éjszakát.

Egy kis idő elteltével Rick megszólal.

- Kai alszol? - kérdezte halkan.

- Még nem - válaszoltam. Egy ideig csönd volt. Majd erőt vettem magamon és kimondtam azt, amit már délután óta meg akartam osztani vele - Jól éreztem magam. Nagyon. Köszönöm, hogy elvittetek és azt is, hogy befogadtatok.

- Ezt nem kell megköszönni. Már te is a családunk tagja vagy - mondta. Majd ásított egy nagyot.

- Látom álmos vagy. Szerintem mostmár tényleg aludjunk.

- Szerintem is. Jó éjt Kai!