Rothadó Álmok

10. fejezet

Kristín szemszöge:

Nagyon kedvesek itt velem. Elmentünk ebéd előtt vásárolni, mert amikor Jana elment ugye nem tudott venni semmit mert találkozott velem és hazajöttünk. Szóval most főzni fogunk valamit, nem is tudom, hogy mit.

- Mit is fogunk csinálni? - kérdeztem meg Janát kicsit félénken.

- Spagettit. Ugye te is szereted?

- Aha szeretem. Akkor csak én meg te eszünk most ugye?

- Igen, de Damon-nak hagyni kell mindenképp. Várj, tudsz főzni?

- Valamennyire tudok, de nem vagyok valami jó benne. A tésztát megfőzhetem míg te megcsinálod a szószt jó úgy?

- Aha. Reszelnél sajtot kérlek?

- Reszelek persze csak hol a reszelő?

- Itt van, tessék - nyújtotta oda.

Miután felraktam a tésztát főni elkezdtem reszelni a sajtot. Egy kis idő után mindennel készen lettünk és megterítettünk majd elkezdtünk enni. Közben Rick és Kai is lejött, hogy felvigyék az ételt amit még Kai készített sakkozás után.

- Szia. Kai Chio vagyok - mutatkozott be nekem először a hullámos hajú.

- Szia. Engem Kristín Carlsdóttir-nak hívnak. Örvendek a találkozásnak - mutatkoztam be én is.

- Helló én Patrick Ivarsson vagyok. Örülök, hogy végre láthatlak.

- Úgyszint - és kezet fogtam a másik fiúval is.

Miután bemutatkoztunk egymásnak ők felmentek a szobájukba mi pedig folytattuk az ebédet.

- Ők együtt vannak? - tettem fel ezt a kérdést Janának.

- Hát őszintén szólva nem is tudom. Nem mondták még.

- Szerintem együtt vannak, de mindegy is ő dolguk viszont cukik lennének - Nem is tudom én úgy éreztem, hogy van köztük valami, de nem vagyok biztos benne. Majd talán elmondják.

- Ebéd után lenne kedved eljönni velem az erdőbe sétálni? - kérdi tőlem a fekete hajú.

- Ez nagyon kedves, hogy elhívsz. Igen, lenne kedvem - Kíváncsi vagyok, hova megyünk. Látunk-e valami szép helyet.

Miután befejeztük az ebédet, együtt elmosogattunk és elmentünk az erdő egyik eldugottabb helyére. Ezt én nem rég tudtam meg, hogy itt van.

- Ez a hely is elképesztően gyönyörű - mondtam.

- Igen. Szerintem is, ezért is szeretem annyira. Mindig mikor egyedül szeretnék lenni, ide jövök ki. A patak csobogása megnyugtat engem. Az alatt a pár nap alatt amióta itt vagyok Fehérváron már nagyon sokszor jöttem ide ki. Otthon eleve egyedül vagyok mármint senki nincs a családomban, aki velem egy idős lenne. Nincsenek testvéreim csak a szüleim vannak. Régen koleszos voltam Belgiumban és akkor legalább velem egy idősekkel voltam körülvéve. Na de, most mesélj te is egy kicsit magadról kérlek.

- Hát én Reykjavík-ban születtem, 2012. október 31-én. Anyával és apával élek most. Vagyis majd, ha haza megyek, akkor hozzájuk megyek haza. Egyébként Jana, van valami képességed?

- Igen, jobbak az érzékszerveim, mint egy átlagos embernek. Neked van képességed?

- Aha. Látom a paranormális jelenségeket, mint például démonok, szellemek. Nagyon ijesztő tud lenni néha, de szerintem egy király képesség. Örülök, hogy ezt kaptam.

- Igen ez tényleg egy nagyon nagyon király képesség, de azért nehéz lehet így élni. Gondolom hallod is a szellemeket így, nem? - Ezt nem is tudom, hogy érti. Beszélgetni nagyon nem szoktak, meg úgysem érteném, de ilyen fura ijesztő hangokat hallok szóval fogjuk rá, hogy igen.