Tartalom
Henry Page még sohasem volt szerelmes... Reménytelen romantikusnak képzeli magát, de az általa vágyott szerelem, amely olyan, mint a lassított felvétel, szapora szívverést okoz, és sem enni, sem aludni nem hagy, eddig nem bukkant fel az életében, legalábbis még nem. Henry inkább a tanulásra koncentrál, hogy bekerüljön egy közepesen jó egyetemre, és minden vágya, hogy végre ő legyen az iskolai újság szerkesztője. Aztán a végzős évében, a harmadik kedden Grace Town besétál egy délutáni órájára, és a fiú azonnal tudja, hogy minden meg fog változni.
Miután Grace-t és Henryt együtt felkérik az iskolai újság szerkesztésére, a fiú hamarosan azon kapja magát, hogy végzetesen beleszeretett a lányba. Nyilvánvaló, hogy Grace valamiképpen sérült, de úgy tűnik, Henry ettől csak szebbnek látja őt, és semmi mást nem akar, mint segíteni neki újra összerakni a széttörött darabokat. Ám aki azt gondolja, hogy ez egy átlagos szerelmi történet, az nagyon téved!
Vélemény
Fhu, hát nem is tudom mit mondjak. Most így eléggé a hatása alatt vagyok. Amikor elkezdtem olvasni, akkor az volt bennem, hogy "ez is csak egy egyszerű romantikus történet, a főszereplő beleszeret egy lányba, a lány is beleszeret a fiúba, összejönnek, és boldogan élnek amíg meg nem" (bár félreértés ne essék, én az ilyen történetekért is odavagyok), de nagyon nem az volt. Ez a könyv valamiért eléggé megváltoztatta azt, ahogy a szerelmet láttam eddig. Vagy talán nem is megváltoztatta, csak... Nem is tudom hogy fejezzem ki magam. Érdekes a könyv volt mindenképp.
"Úgy szeretlek, ahogy a vak, mély homályban leledző dolgok szeretik egymást, lélek és árny között, titokban"
KAMU SEDANG MEMBACA
𝕂𝕠̈𝕟𝕪𝕧𝕒𝕛𝕒́𝕟𝕝𝕠́
Acak"A jó könyv olyan, hogy tudni akarod a végét, de nem akarod, hogy véget érjen" Halihó, kedves idetévedt olvasó! Először is azt szeretném mondani, hogy ha esetleg egy könyvet már olvastál, akkor nyugodtan írd le a véleményed, hogy neked hogy tetszett...
