18. fejezet

437 57 6
                                    

Shen Qingqiunak nem tetszett Bingge arckifejezése. Komolyan azt várta, hogy tippeljen, kik a kedvenc feleségei, mintha csak játszanának? Létezik egyáltalán rossz válasz? Binggenek sokszínű ízlése volt a nők tekintetében, legalábbis, ami a papapázást illette.  Azt pedig, hogy milyen jellemet kedvelt a leginkább, nehéz volt megállapítania, és ebből kifolyólag a elbizonytalanodott. 

A regény olvasása alatt úgy tűnt, hogy érzelmileg nem kötődik különösebben egyik háremtagjához sem. Még papapa esetében sem voltak konkrét preferenciái. Binggenek voltak jelentősebb feleségei, akik többet szerepeltek, és megnyerték más nőkhöz képest az olvasók szívét. 

– Liu Mingyan? Ő kifejezetten intelligens, a szépsége páratlan, jó családból is származik. A testvére, Liu Qingge pedig még erősebb – dörzsölte meg az állát Shen Qingqiu elmerengve. 

Shen Qingqiu megállt a beszédben. Bingge merev arckifejezéssel bámulta őt, éles tekintete az övébe fúródott.

Rosszat mondott? Csak azt akarta kifejezni, hogy ha Bingget érdekli egy kicsit is valaki származása, akkor Liu Mingyan volt a tippje arra, ki a kedvence. Ráadásul az első feleségei között volt, szóval a tippje nem állhatott messze a valóságtól. 

– Shizun, miért szeretsz más férfiakat felemlegetni előttem? Először a nyápic Luo Binghe, most pedig egy halott embert – kuncogott Bingge sötéten, s a hajába túrt egy sóhajjal. 

Ne légy dramatikus, főszereplő! Meg mi az, hogy halott?! 

Átsuhant a felismerés Shen Qingqiun, ahogy épp megállta, hogy kijavítsa Bingget. Liu Qingge a főszereplő világában már rég elhunyt, míg a sajátjában sikerült megmentenie a férfit. Az egy bónusz volt, hogy jó kapcsolatot alakított ki vele… Na de hogy kötöttek ki az itteni halott Liu Qinggenél. Nem ő volt a téma! 

– Ennek a mesternek nem állt szándékában felzaklatni Bingget. 

Nem volt Bingge kicsit törékeny? Ezt teszi az emberrel, ha hozzászokik, hogy mások gyakran kívánatosnak látják? Adott esetben az összes nő, aki valaha érdekelte a főszereplőt. Bingge számára magától értetődőnek tűnt, hogy 

– Felzaklatni? Ugyan, ez a tanítvány csak azt reméli, hogy Shizun idővel erről Binggeről is akkora beleéléssel fog beszélni, mint most a feleségemről és a testvéréről – felelte a mély hangján. Talán a lágy szellő hatása volt, de úgy hangzott, mintha vágyakozással telve lett volna. 

Bingge tett egy lépést Shen Qingqiu felé, és az ujjaival az alsó ajkára helyezte, mintha az ujjai segítségével az emlékezetébe akarná vésni mestere ajkának formáját és érzését. Száraz volt, mégis annál puhább. Felelevenedett benne, hogy milyen mennyei élmény volt a kedves mesterét megcsókolni. Azonban annak során is hiányzott Shen Qingqiu beleélése. 

– Azt feltételeztem, hogy Bingge örül, ha az egyik felesége jó tulajdonságait dicsérem. Azt akarta kifejezni ez a mester, hogy nagyszerű döntés volt elvenned Liu Mingyant. Akár a kedvenced, akár nem. 

Luo Bingge összehúzta a szemeit, mintha eszébe jutott volna valami fontos, amit nem hagyhatott figyelmen kívül. 

– Így látod, Shizun? Van oka, hogy Liu Mingyant hoztad fel elsőnek?

– Ő ötlött a fejembe – válaszolta gyengén, és ahogy ellépett volna, hogy Bingge ujjai távol maradjon az alsó ajkától, a főszereplő másik keze lazán a derekára vándorolt. 

Shen Qingqiu biztos volt abban, hogy Bingge sokáig képes lett volna őt nézni, miközben az ujjai épphogy nem a szájában kötöttek ki. Emellett érezte Bingge körmét is az ajkán. Az könnyen megvághatta volna a száját, és azt el akarta kerülni. Elég volt, hogy a nap során Bingge durva csókjai felsértették az az ajkait, nem kellettek ahhoz körmei is. Nem habozott tovább, és megragadta Bingge csuklóját annak érdekében, hogy felszabadítsa magát az érintésétől. Shen látta, hogy kizökkentette a főszereplőt. Bingge enyhített ujjának az erején, de nem húzta el a kezét. 

– Milyen kedves Shizuntól, hogy dicséri ennek a tanítványnak a választását. Ennek ellenére felmerül ebben a tanítványban, hogy van oka annak, hogy Shizun a feleségeim iránt érdeklődik? – komorodott el Bingge arca. A hangja ártatlanul csengett, mégis ott lappangott benne a fenyegetés. 

Álljon meg a menet, főszereplő! Te szándékosan értesz félre engem? Nem a háremed tagjaira pályázok! 

Mikor csupán fikció volt sok más mellett a főszereplő háreme, már akkor sem rajongott olyan elvetemülten a különböző női szereplők irányába, mint más olvasók. Hogy tudott volna, amikor ott volt a regény menő főhőse. A regény legérdekesebb karaktere Luo Binghe volt, és csakis miatta ő tartotta fenn az érdeklődését a szegényesen kivitelezett regény iránt. 

– Eltűnődtem, hogy Bingge nem hiányolja-e bármelyiküket is. 

Bár fogalma sem volt, hogy Bingge mikor találkozott akármelyikükkel utoljára, viszont ha nem is most, később csak hiányolná őket. Nem feltétlenül gyengéd érzelmeknek miatt, hanem főszereplő démoni kardjának csillapíthatatlanságának hibájából, ami sok papapát igényelt. 

Shen Qingqiu megborzongott. Optimista akart lenni, hogy ha Binggere negatívan hatna a Xin Mo kard, akkor nem rajta csattan a dolog. 

Ha Bingge itt akarta tartani anélkül, hogy másokkal találkozna a palotában, akkor egyben azt jelentette, Bingge sem találkozik a feleségeivel, hacsak nem hagyja egyedül ezen a helyen, ami egy kiváló lehetőség lenne a szökésre. 

Bingge folyamatosan az arcát fürkészte túlontúl átható vörös szemeivel. Ez kezdte irritálni, mert közel volt, és szabadon mozogni sem tudott Bingge kezei miatt. Azonban Shen Qingqiu ismét megkísérelte az alsóajkáról elhúzni a főszereplő kezét. Azzá egyidőben a derekát is elengedte Bingge, mintha csak megelégelte volna Shen Qingqiu nemtetszését a közelsége iránt. Shen Qingqiu tett egy lépést hátra. 

Bingge derűsen szemlélte a mesterét, ahogy távolságot teremtett köztük. Ezt annyiban hagyta, és elmosolyodott a mestere szemeibe nézve. 

– Tudva, hogy te létezel, nem hiányolom őket. Az viszont zavarja ezt a tanítványt, hogy róluk ennyi kérdés előjön, pedig a feleségeimmel kapcsolatos dolgok feleannyira sem érdekesek, mint Shizun. Szívesebben hallanék Shizunról. Sőt annak örülnék a legjobban, ha csakis kettőnkről lenne szó – mondta Bingge hangjában várakozással. – És valójában nincs kedvencem, Shizun. Mindössze érdekelt, hogyan válaszolnál, mivel ennek a tanítványnak szemet szúrt Shizun szokatlanul nagy tudása. Honnan tudod, hogy kik tartoznak a feleségeim közé? Megosztanád ezzel a tanítvánnyal, hogy miféle képességeid vannak, amiktől többet tudsz a kelleténél? 

Shen Qingqiu szeme megrándult bosszúságában. Arcon csapta volna magát a figyelmetlensége miatt, ahogy leesett neki, hogy valóban olyan dolgokat tudott, amit normál esetben nem kéne. Aggasztóan gyorsan elkényelmesedett Bingge közelében, és abban nincsen Rendszer, ami megakadályozná, hogy túl sokat áruljon el. 

– Nos… 

Hogyan magyarázza ki magát, hogy az ne hangozzon totális hülyeségnek és lehetetlenségnek? Természetesen Bingge nem tudott minden egyes részletet róla, de az messze hihetetlen lenne, ha benyögné, hogy látomás vagy hasonló idióta indok az oka a tudásának. Bár a regény bővelkedett logikátlanságban és érthetetlen reakciókban, itt más volt a helyzet. Ő most az eredeti mű valóságában élt. Míg a főszereplő bármit csinálhatott és mondhatott, akármekkora hülyeség lehetett, végeredményben a körülmények mindig neki kedveztek. Azonban Shen Yuan esetében nem így álltak a dolgok. Meg kellett válogatnia, mit tesz és mit mond következőnek. 

Miért maradnál? Donde viven las historias. Descúbrelo ahora