Csontokig / Noah Schnapp FF

9

TW: ANOREXIA

Y/n/n: És akkor odaadta a pulcsiját iskxkjdkd

lilo: kcdkdkdkdidk
lilo: Ebből kapcsolat lesz.

y/n/n: Remélem lol

lilo: TETSZIK NEKED???

y/n/n: Lehetséges

lilo: Y/N MIÉRT NEM MONDTAD???

y/n/n: Nem gondoltam olyan sokat rá nem olyan fontos dolog ez.

lilo: Na most told át a segged ide. Van 2 perced átjönni.

y/n/n: jójó

Lilynek elmeséltem mindent Noahról, a hozzáállásomról a fiúhoz, mindenről.

"Megyek ebédelni, te is jössz?"

"Nem vagyok éhe-."

A mondatomat a telefonom csörgése szakította félbe.

"Sziaa! ... Aha ... Mhm ... Mindjárt ... Kb 15 perc? ... Oké ... Szia."

"Noah hívott, át hozzájuk."

"Majd írj, hogy mi volt!!!"

"Oké." Mosolyogtam. "Ezt a croptopot elveszem." Vettem ki a szekrényéből egy sárga camist majd hazamentem.

Otthon szóltam anyának, összeszedtem pár cuccom, a pulcsiját és elindultam feléjük. Félúton találkoztam vele, ott megölelt, majd mentünk hozzájuk.

"Itt a pulcsid." Raktam le az ágyára.

Rám mosolyogott, majd amikor felvette és a szekrényéhez vitte láttam ahogy beleszagol és elmosolyodik.

Felálltam az ágyból és a polcához mentem, amire képek voltak kirakva.

"Ez én vagyok?"

"Mhm." Mosolyodott el.

Kinyomtatta az egyik közös képünk.

Még mindig a szobája nézegetésével voltam elfoglalva. Éreztem a tekintetét a hátamon. Mosolyogva megfordultam.

"Igen?" Húztam szélesebb mosolyra a szám.

"Olyan aranyosan nézelődsz, vagy is-." Az arcra komolyra váltott. Ezt nem akarta kimondani. Látszott rajta, hogy zavarba jött.

"Hangosan gondolkodunk?" Sétáltam vissza mellé az ágyhoz.

Leültem az említett bútor végébe, vele szembe és csak mosolyogtam, mint egy idióta.

"Ilyen kevés idő alatt olyan közel kerültünk egymáshoz. Jut eszembe! Amikor rosszul voltál, a találkozón, mi történt?"

"Nem tudom, gondolom a meleg, vagy hogy izgultam. Nem tudom." Hazudtam.

"Azóta egyszer se voltál újra ájulás közelben ugye?"