The mafia boss (Taekook ff)

5.RÉSZ

*Jisoo szemszöge*

Jól sejtettem, hogy ebből nem fogok jól kijönni. Sosem féltem attól, hogy megölnek. Mégiscsak a maffia főnök lánya vagyok. De azzal nem számoltam, hogy apám ilyen komolyan veszi azt, hogy kinek mit mondok el a maffiánkról.

-Ne félj. Gyorsan túl leszel rajta. -nézett rám a visszapillantó tükörből Doyoon az unokatestvérem vigyorogva.
Ő 18 éves. Apám után ő fogja vezetni a maffiát. Apa öccsének fia. Azért ő az örökös, mert én lány vagyok és apa nem akar több gyereket. Igen, csak fiú lehet az örökös, így muszáj Doyoonnak átvenni majd ezt a borzalmat.
-Akkora egy gyökér vagy! -forgattam fel a szemeim.
A negyedik óra után egyszercsak beállított a terembe azzal, hogy sürgősen haza kell hoznia engem. Persze Jiminnek és nekem azonnal leesett, hogy miért.
-Én? Te nem fogtad be a szád. A lányokkal mindig csak a baj van. Érdekes módon mindig a ti szátok jár el. Meg az olyan buziké, mint Jimin.
-Nem buzi, hanem meleg!
-Szarom le! Mind a kettőtök le lesz fejezve! -parkolt le a házunk előtt, mire én azonnal kiszálltam a kocsiból és befelé vettem az irányt -Ennyire sietsz meghalni? -jött utánam ez a barom nevetve.
-Tudod, nagyon elegem van abból, hogy ilyen gyökér családban kell élnem! Nem ismeritek a szeretet és a törődés fogalmát!
-Nyugi, már csak pár percig kell ilyen gyökér családban élned. -nyitotta ki előttem az ajtót.
A házban már ott volt anyám, apám, a nagybátyám és a felesége, meg persze az a pár férfi aki a maffián belüli gyilkosságokat végzi. Örülök, hogy élhettem...

*Jimin szemszöge*

Miután Jisoot elvitte Doyoon, nem sokkal később anyám állított be az osztályba, hogy el vigyen. Tudtam, hogy miért jön értem, de nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar eljut a hír Kim Jaehohoz.

-Mond fiam ti normálisak vagytok!? -kiabált rám anyám már a kocsiban ülve.
-Nem tudtam, hogy Jisoot a mobilján keresztül lehallgatják!
-Nem az a lényeg! Komolyan elmondtátok egy másik maffia örökösének, hogy kik vagytok és mik történtek a múltban!?
-Anya, honnan kellett volna tudnom, hogy ő annak a két halott embernek a fia!?
-Onnan, hogy először ti kérdeztek! Először nektek kell tudni, hogy kivel álltok szemben! Nem fordítva!
-Oké, basszus! De Taehyung nem tud semmit... -mondtam a végére elhalkulva.
-És szerinted Jungkook nem fog neki mondani semmit?!
-Jennie nem hagyja...
-Látom nem sokat tudsz arról, hogy mi folyik abban a maffiában. -mondta anyám egy nagyot sóhajtva.
-Miért, mi folyik ott? -néztem rá kérdőn.
-Majd megtudod, ha sikerül lebeszélnem Jaehot arról, hogy megöljön titeket. -válaszolta, miközben leparkolt Jisooék háza előtt. Nagyon félek... Nem akarok meghalni...

*Taehyung szemszöge*

Már az első nap eltűntek a barátaim, így gondolom elmarad a délután Jiminéknél. Talán, majd holnap bepótoljuk. Nem tudom mi volt olyan sürgős mind a kettőnek, de tekintve, hogy egy maffia családhoz tartoznak, félek egy kicsit.

-Megvagy kicsim! -kapott el hirtelen valaki az iskola kapujában, mire sikítani kezdtem.
-Segítség! -kiabáltam.
-Hé, hé! Tae, csak én vagyok az! -fordított maga felé az illető.
-Kook? -néztem rá meglepődve, de szinte azonnal karjaiba vetettem magam, ő pedig ölébe kapva kezdett a kocsihoz cipelni -Hogy hogy itt vagy? Azt mondtad este érsz haza. -kérdeztem boldogan.
-Igen, de változott a terv. Yoongi elintézi amit én akartam. Most veled szeretnék lenni picikém. -nyomott egy gyors puszit az arcomra, majd betett a kocsiba és ő is beszállt.
-És Jennie? Ő már otthon van?
-Yoongival van. Este jönnek haza. Hoznak vendégeket is. -mondta egy apró mosollyal.
-Milyen vendégeket? -kérdeztem kíváncsian.
-Majd meglátod. -válaszolta, miközben beindította a kocsit.

Innentől kezdve már semmi nem volt ugyan olyan... A férfi akit szerettem, egy másodperc alatt változott át egy szörnyeteggé...