A maffia választottja / Befejezve

20. - Fejezet Megölsz ugye?

Léna szemszög

-A.. Anya..? - remegett meg a hangom..miközben
kinyitotta nekem a kapu ajtót
-Léna! Olyan régen látogattál meg! - zárt máris szoros ölelésbe, - Léna kicsim! Te sírsz?
-Nem nem.. Csak tudod hiányoztál... És apa hol van? - Kérdeztem még mindig szipogva.
-A konyhában, menj csak be!
Kérsz kávét? - kérdezte anya már a konyhában, örömet fedeztem fel a hangjában... Hát persze anya hisz te nem tudod eddig hol voltam te csak annyit tudsz hogy tanultam..
De maradjon is így nem akarom belekeverni őt ebbe,
nevezzük bárminek is. De Alex csak ember rabló aki úgy látszik elég gazdag nem tudom mit dolgozhat, de biztos nem tiszták a lapjai... -
-Igen kérlek.
- három az egyben? - kérdezte nevetve, amivel nekem is mosolyt csalt az arcomra.
Míg anya megterített, apa beinvitált a nappaliba és el kezdte a kihallgatást,
-Na és kicsim hogy megy a tanulás?
- Jól. - válaszoltam tömören..
Aha persze hogy jól ! Mikor Alexnél laktam nem tanultam..
- És mi a helyzet a fiúkkal ? Van valaki aki tetszene? Van kapcsolatod? - bombázott el a kérdéseivel.. Annyira izgatott volt.
-Hát apu.. Magam se tudom,.. Összezavarodtam. - mondtam neki a teljes igazat.

A szüleim modernek ezt úgy kel érteni hogy minden témában lehetet velük beszélni.
Igen.. még az olyanról is mint a szex..
Miután anya kihozta a kávét a konyhából neki álltunk beszélgetni.. Istenem annyira hiányzott ez az egész,
elakartam magam bőgni és a kezeikbe vetni magam. De akkor tudnák hogy baj van, ismernek anyira. Nem vagyok hűlye közel sem!
Tudom hogy tudniuk kellene.
De Alex hatalmát is tudom, legabbis sejtem,
igaz már mindennek vége és nagy eséllyel soha többé nem láttom de.. Biztos benne van valami mocskosban így nem kockáztathatok.. A nap hátralévő idejében a szüleimmel voltam, beszélgettünk, filmet néztűnk, és egyszerűen együtt voltunk..
Mikor kérdezték meddig maradok egy hetet mondtam.
Nem akartak túl sokat hisz sose maradtam sokáig ez is gyanús lesz nekik, a másik pedig talán az hogy minél hamarább vissza akarok csöppeni a régi életembe így mindent megterveltem pontosan.

Belépve a szép helyiségbe még a szavam is ellát hiányzott a régi szobám így nekiszaladásbol az ágyra ugrottam. Kicseréltem a koszos huzatokat szép ujjan mosottakra .. Ezután előhalásztám a bőröndöm és elővettem a pólót....
Az ő pólótját .
Nem akarok magyarázkodni még bele gondolni se.
Hisz még rá se gondoltam de a szememet már könnyek égetik amík szabadulásért könyörögnek.. Hát.. Ki vagyok én hogy megtiltsam nekik úgye?

Nem szabad, ő rossz..
Nagyon rossz.
A legjobb az lesz ha fogom magam és
elmegyek venni egy forró fürdőt . Hábár nagyon ritkán fűrdök kádba én inkáb zuhanyzós típus vagyok...
De vannak pillanatok mikor a relax kel! És ez egy olyan pillanat egyike...
A fürdőzés tényleg a relaxra van,
de ha közben folynak a könnyeid közel sem az igazi..
..
Reggel madár csicsergésre keltem pont mint egy mesében!
Miután kilustálkodtam magam elbalagtam a konyhába ahol kellemes meglepetés várt
-PALACSINTA! - Kiáltott fel apa. - Szeretlek életem értelme, a palacsinták királynője ! - ezután apa szenvedélyes csókban részesítette anyát, majd neki is látott a palacsintának, ahogy eszi.. Érdekes mióta elmentem otthonról netalán éheztették?

Mindig is felnéztem a szüleimre az ő szerelmük valódi volt, ezt nem egyszer említettem.. Persze voltak veszekedések és nem kicsik, de ahogy én mondom... Az ideál unalmas. Mindig ilyen kapcsolatra vágytam de most rájuk nézve akaratlanul is Alex jut az eszembe.. Nincs ideális kapcsolat....
Már megint!

A hét napjait a családommal töltötem minden percét kiélveztem, és minél több helyre elvittem őket,
viszont sajnos semmi sem tarthat örökké...
Ó istenem lassan már ez lesz a mottóm...
Hamarosan meg...
vissza kel menem,
ott van a sok tanulni való meg Kira is.. A tanulnira vissza ugorva míg "vendégségben" voltam nem tudtam tanulni azt sem tudom Alex mit intézkedett és mit nem.. Hogy fognak reagálni ha vissza térek? Hiszen még a szüleimnek se szóltak
pedig az volt akkor az útolso reményem..