Halcsi! Ez az első könyvem ezért nem biztos hogy nagyon jó lesz. Nevermind.
Sakonji Asami Urokodakinak az unokája. Asami a nagyapjához költözött miután a családját megölte
a pók család és mivel ő elmenekültezért elhatározta, hogy a Démonölő hadtesth...
Ma reggel a családommal arra gondoltunk, hogy elmegyünk éjszaka vadászni. Anyum az elején ellenezte, mert aggódott értem és az öcsémért Harukiért. Nagyon hideg volt és a hegy tele volt hóval és még ijesztő is. Amikor már eleget vadásztunk és indultunk haza valami furcsa hangot hallottunk. Azután egyre több fura fehér pók sétált el mellettünk és az egyik megcsípte az öcsémet.
- Jól vagy?- kérdeztem. Haruki csak bólintott egyett.
Tovaább sétáltunk de egyszer csak azt vesszük észre, hogy az öcsém egyre nehezebben veszi a levegőt és mintha kisebb lenne mint volt és a keze lilás színűvé vált, ami terjedt.
-Jobb ha sietünk- mondta apa és a vadász cuccait odaadta nekem, hogy vigyem én ő meg Harukit viszi a hátán.
-Mondtam én hogy túl veszélyes éjszaka elvinni a gyerekeket vadászni.-szidta anyu apát. Már Haruki haja már szinte ki is hullot én meg egyre jobban aggódtam az öcsémért ahogy a szüleim is. Anya egy picit lemaradt mert a cipője elszakadt, de már annak legalább fél órája ezért úgy döntöttem, hogy megnézem hol van. Aztán hirtelen vér cseppeket láttam és egyre jobban futottam anyukámhoz de amit láttam borzalmas volt. Anyum ott fekütt egy hatalmas tócsa vérbe én azonnal rohantam oda hozzá, hogy megnézzem esetleg lélegzik még de sajnos meghalt. Olyat sikítottam , hogy szerintem az egész erdő hallotta apa és Haruki azonnal odamentek és szintén sírni keztek. Majd azt vettem észre hogy hirtelen az öcsém abba hagyja a sírást. Utána orditani kezdett és leesett apu hátáról azután egy borzalmas folyamatot láttunk. A kis öcsém pokká változott és megtámadott minket szerencére kivéttem az egyik bottal amit ott találtam. Apa azután megreagadott és elkezdtünk menekülni a hegyről, de apa hirtelen megtorpant és Bumm apának a teste szempillantás alatt konkrétan szétesett és a vére az arcomra kenődött. Szintén sírva fakadtam majd megláttam hogy egy kisfiú talán még nálam fiatalabbat, hogy közeledik felém mikor megláttam az arcát teljesen libabőrös lettem. A bőrszíne, haja és a ruhája is fehér volt az arcán volt néhány piros pötty.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Csak némán figyeltem az ijedségtől nem bírtam megszólalni így hát vettem a bátorságot és hozzászoltam.
-Te kicsoda vagy?Mi vagy te? Mi tettél a családommal?- kérdeztem remegő hanggal. A fiú felém fordult hidegen és tömören elkezdett beszélni.
-Rui vagyok egy démon és ahogy látod a te családoddal az én családom végzett- mondta kifejezéstelen arccal. Én pedidig sírást kerülgettem, de nem akarok gyengének tűnni ettől a parasztól aki tönkretette az életem.- Természetesen majd én foglak megölni téged de csak akkor ha elmenekülsz. Vagy esetleg akarsz a családunkhoz tartozni? Csak bólintanod kell.-mondta Rui érzelem mentesen. Én csak lefagyva ültem és néztem rá, majd ordibálni kezdtem vele.
-BIZTOS, HOGY NEM LESZEK OLYAN BORZALMAS SZÖRNYETEG MINT TE- ordítottam és elkezdtem futni előle, de tudtam , hogy semmi esélyem sincs ellene.Rui viszont valami fonal szerűséggel felém célzott és eltalálta lábamat nagyon fájt örültem, hogy még nem esett le.Hirtelen mintha egy fény láttam volna. Aztán láttam hogy egy fiú oda állt mellém és volt nála egy kard. A fiú kb. 17-18 éves lehetett. Igaz, hogy ezt egy férfira nem szokás mondani, de gyönyörü volt. A haja hosszú fekete volt a szeme gyönyörű kék volt. A bőrét megvilágította a holdfény, karcsú de mégis izmosnak tűnt és kifejezéstelen arca volt. Tökéletes egy ember. Valamit mondott nekem, de nemtudom mit, mert a vérveszteségtől szédülni kezdtem és sípolt a fülem majd eszembe jutott a családom elkezdem csendesen sírni fájt a melkasom nagyon fájt elvesztettem a családom és nem is tudtam megvédeni őket. Azután láttam a gyönyörü férfit harcolni lenyügöző volt. Sajnos Rui elmenekült ha jól láttam. Utána az ismeretlen fiú dühös lett és látszott rajta, hogy utána akar menni, de mégis oda jött hozzám felemelt menyasszonyi pózba és elkezdett futni velem. Aztán mintha motyogott volna valamit. Ezt viszont legalább hallottam is.
- Bocsáss meg ha hamarabb érkeztem volna még élne a családod.-motyogta. Én éppen válaszolni készültem hogy nem az ő hibája és megakartam kérdezni a nevét. De a láztól és a vérveszteség miatt elájultam a karjaiban. Olyan jó érzés volt csupa melegség töltött el.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A jó pali kimaradhatatlan.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A mi gyönyörű férfink.
Na ennyi lenne az első fejezet nem lett szerintem a legjobb és nem is lesz meg bizos hogy lesz benne helyesírási hiba. Több osztálytársam is odavan érte meg persze én is. Mivel hogy kevés ilyen Tomioka x oc van ezért gondoltam hogy miért ne. Na sayonara. Emma voltam.
