Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
George felsétált a lakása lépcsőin, kulcsokkal a kezében és egy sötét nézéssel az arcán. A szomszédság csendes volt, az időnként elhaladó autókon kívül, ami nem segített a magányosságán és egyedüllétén.
Minél csendesebb volt, annál hangosabbak voltak a gondolatai, és amint belépett üres otthonába ami olyan csendes volt hogy egy tű leejtése tisztán hallható lett volna, a feje tele volt gondolatok tömegével.
A szobája felé vette az irányt, a kabátja a kezében miközben ledobta a kulcsait az asztalra és levágódott az ágyra. Várt egy picit, az agya volt az egyetlen ami most lefoglalta, és nem a jó értelemben. Az egyetlen dolog ami járt a fejében a megbánások és beszélgetések voltak, amik a múltban zajlottak le vele.
Hirtelen egy csengést hallott a szoba másik feléből. Nem a telefonjából jött, hanem a régi kábeles telefonból amit akkor talált amikor beköltözött. Heteket szentelt rá hogy megjavítsa, de egy idő után feladta, viszont most teljesen műkövőnek látszott. Odaszaladt a telefonhoz és válaszolt, "Haló?" "Szia Sap, el tudod hinni hogy Schlatt atya ma szívrohamot kapott és meghalt? Hihetetlen." Beszélt egy férfi a telefon túloldaláról. "Sajnálom de téves számot hívha- ma?" Kérdezte George, összezavarodottan.
"Oh elnézést, de igen, ma. Tele van vele az újság." Válaszolt a hang, nem lerakva a hívást még úgy sem hogy téves szám volt. George összeráncolta a szemöldökeit. "A floridai Schlatt atyáról beszél ?" "Igen, ki másról." Válaszolt a férfi, hallhatóan zavarodott hangerőn.
"Schlatt több mint 50 éve halt meg, nem?" George biztos volt hogy vagy valaki nagyon nem művelt emberrel beszél, vagy valami teljesen hihetetlen dologról van szó. A férfi hangosan felnevetett, "Nem tudom nálad hogy van, de nem emlékszem hogy Schlatt 1920-ban halt volna meg." Most Geogre biztos volt benne hogy a férfi nem tud matekozni. Ötven évvel ezelőtt nagyon nem 1920 volt.
"Mindenki tudja hogy 1970-ben halt meg. Aztán a jobb keze Jack majdnem másnap volt meggyilkolva" Mondta George a férfinak. Nem értette miért tartotta ennyire fontosnak hogy kijavítson egy idegent, de szinte észrevétlenül tette. "Jack? Mindenki szereti Jacket. Teljesen jól van, éppen beszédet mond. Hallgasd." Úgy hangzott mintha a telefon mozogna, és hirtelen oda lett volna téve egy rádióhoz. A rádió alig volt hallgató, de George kitudott venni szavakat mint hogy "Ez egy szörnyű veszteség." És hasonlókat. Teljesen olyan volt mint Jack. George azt vélte egy dilis emberhez beszélt, majd letette. Az ágyához sétált, nem gondolt többet a telefonhívásra mint 3 mielőtt elaludt.
