GIVE ME (a man tonight)Larry;Ziam ff

1.

Harry

Reggel unottan keltem ki az ágyból ébresztőm borzalmas hangjára, amit gyorsan kinyomtam, hogy Liam, a bátyám fel ne kelljen. A múltkor is leszidott, hogy miattam kelt fel egy órával hamarabb. Ezek után utam a fürdőbe vezetett, ahol elvégeztem reggeli rutinom és a konyhába slattyogtam, hogy csináljak egy kávét.

-Jó reggelt!-köszöntem az álmos fejjel botorkáló Liamnek.

-Már hogy lenne egy reggel jó ?...Amúgy neked is -mondta unottan, és a megszokott reggeli rossz hangulatában.

Bár nem okolom érte...miután anyuék meghaltak és én még csak 17 vagyok, így minden gond rá terhelődött velem kapcsolatban is, pedig ő is még csak 22. Na és még arról sem tud,hogy meleg vagyok...hát igen, bár nem volt még barátom, de egyszer mikor egy buliban üvegeztünk megcsókoltam egy srácot, és rájöttem...

Miután megittam a kávém sietve mentem le a panelból, ahol éltünk a biciklimért. Minden reggel imádkoztam, hogy még ott legyen és el ne lopják. Most nagyon kell a pénz, úgyhogy bicajos futár vagyok, így gondolhatjátok mekkora szarban lennék, ha eltűnne, de szerencsémre ott volt.

*

A napom elég rossz volt. Eddig a főnököm kb már 5x hívott, hogy miért nem vagyok gyorsabb.Utálok a fő utakon menni, mivel ez egy nagy város és 100-al mennek a hülye kocsikkal.

Elegem lett, hogy folyton hívogat így eldöntöttem, hogy az egyik nagy forgalmú úton megyek tovább. Be is kanyarodtam, és abban a pillanatban egy hatalmas fék csikorgást hallottam. Ekkor nagyot repültem és a betonba csapódva értem földet.

-Basszameg...!-ez volt az utolsó hang amit hallottam egy kocsi ajtó csapódása kíséretében...és ekkor minden elsötétült.

Louis

Elég szörnyű napom volt eddig...Reggel Eleanor úgy felidegesített a szokásos hülyeségeivel, hogy már feszülten indultam el a munkába is. Az, hogy még a forgalom is nagy volt az meg aztán rátett még a hangulatomra. Van egy lemezcégem és magam is énekelek- nagyon sikeresen hozzáteszem- és most éppen oda tartok.

Zayn, a legjobb barátom -akivel egy hotelt és a lemezcéget is együtt vezetjük- elég mérgesen hívott hogy merre járok.Épp meséltem neki, hogy milyen szar napom is van, mikor egy kis göndör biciklis hülye gyerek kikanyarodott elém az útra.

Meg lehet, kicsit gyorsabban mentem a kelleténél, és így a fékezés sem volt túl hatásos...

Abban a pillanatban a srác bringája alám gyűrődött, ő pedig több méterrel arrébb ért földet. Káromkodva szálltam ki a kocsiból és rohantam volna felé, hogy megnézzem mi van vele, de addigra már hatalmas tömeg vette körül, és rá fél percre egy mentő is ott volt. Nem nagyon tudtam oda férkőzni, így nem láttam szegény, hogy néz ki. Végül csak egy mentőssel beszéltem és követtem őket az autómmal a kórházig.

A kórházban nem mondtak semmi konkrétat nekem, mivel nem vagyok hozzátartozó. Csak annyit tudtam meg, hogy még eszméletlen, de nem látnak nagy sérüléseket, egy boka és térd ficamon kívül. Na meg persze az agyrázkódás amitől az eszméletvesztés is van.Mikor már 10 perce kint vártam, írtam egy SMS-t Zaynnek, hogy jöjjön ide.Pár perccel később már ijedt arccal közeledett felém a hófehér folyosón.

-Mi az isten történt?...Baj van?Loui rám hozod a szívbajt -nézett végig rajtam majd miután látta, hogy semmi sérülésem nincs, aggódóan folytatta -Azt hittem veled van valami.... de akkor ha nem veled, kivel?-zúdította rám a kérdéseit a fekete hajú újra.

-Elém kanyarodott egy kis srác bringával és nem bírtam megállni, ide hozták be, de nem sokat tudok azon kívül, hogy még ki van ütve. Na meg, hogy azonosították a pénztárcája alapján és értesítették a hozzátartozóit, akiket találtak -magyaráztam és közben a bűntudat gyötört.... de amúgy basszus, hogy ez a kis szaros se tud jobban figyelni. Mármint félre ne értsétek, de most komolyan azért a kocsimnak van hangja, és ő is hallhatott volna engem.

-Na remek, egy újabb nap amikor semmi sem úgy alakul, ahogy azt reggel elterveztem -mondta lesápadva és huppant le a mellettem lévő székre Zayn -És akkor most addig várunk gondolom míg fel nem ébred.

-Igen, úgy gondoltam.Na meg meg kell vele beszélni, hogy milyen jogi lépéseket akar tenni, ha egyáltalán akar...

-Hát igen. A legjobb lenne lebeszélni róla, vagy kötni vele valamilyen alkut -mondta, most már Zayn is idegesen, miközben ölében az ujjaival játszott.

Ebben a pillanatban egy goromba ápolónő lépett elénk és felajánlotta, hogyha akarunk bemehetünk ránézni a fiúra. Addig is, ő tud másokkal foglalkozni, mi pedig szóljunk, ha felébredt. Így is tettünk, követtük őt a 28-as szobáig, majd ott hagyott minket.Nagyot sóhajtottam és félve nyitottam be. Viszont azonnal meg is torpantam, a lábaim földbe gyökereztek és csak néztem őt. Ott feküdt, gyönyörű arany barna tincsei kócosan és hullámosan omlottak vállára, baba arca olyan nyugodt volt, mintha csak aludna, és nem lenne semmi baja. Ezekből a gondolatokból Zayn zökkentett ki azzal, hogy beljebb lökött a szobába.

Zayn

Miután közelebb lépkedtünk az ágyhoz félve figyeltem a kis srác szuszogását,ami hál isten elég egyenletes volt.

Ezek után csak leültünk a szobában található két fotelbe és vártunk.

-Kérsz inni?-törtem meg egy idő után a beállt csöndet. Loui csak a fiút bámulta. Gondolom nagyon ki van, hogy az ő hibája és most mik lesznek a következmények.

-Nem kössz, nem vagyok szomjas. -emelte rám tekintetét, erre én csak egy kisebb vigasztaló mosolyt küldtem neki. Majd a mosdóhoz sétáltam. Éppen töltöttem a poharamba a vizet, amikor meghallottam kivágódni a mögöttem lévő ajtót. Hatalmas lendülettel lépett be rajta, egy idegességtől elborult barna hajú, magas kigyúrt, férfi. Ijedten fordultam hátra, erre ő ordítani kezdett.

-TE VOLTÁL AZ? A HÜLYE SPORTKOCSIDDAL , IGAZ?!!!?-lépkedett felém a számomra még mindig ismeretlen barna szemű.

-Én...én ne..ne..nem.-dadogtam, mire ő elkapta ingem nyakát és a csapnak nyomott.Feszülten néztünk egymás szemébe és közelebb hajolt.

-Liam mit csinálsz?-motyogta halkan, az ágyban fekvő, szemeit lassan nyitogató fiú.