GIVE ME (a man tonight)Larry;Ziam ff

16.

Louis

Este miután Steve- vel a kedvenc dj barátommal túl voltunk a megbeszélésen, úgy gondoltam Zaynnel újra leülhetnénk a bárba iszogatni.

Gondolkodtam sokat, mióta Harryvel kettesben voltam. Arra jutottam jobb, ha csak messziről figyelem, nem szeretnék rámászni, mert akkor ugyanolyan rossz lennék, mint bárki aki csak kihasználni akarja. Viszont látni akarom és tudni, hogy mi van vele.

Így aztán fekete hajú barátommal, kettesben a szokásos eldugott asztalunkhoz vettük az irányt.

-Na mesélj csak nekem...-mondtam Zaynnek, miután leültünk.

-Sajnos nem értelek.-mosolygott rám pimaszul.

-Ne kelljen már faggatni Malik.... Pontosan tudod, hogy az a reggeli menet érdekel Liammel.-nézek rá vigyorogva.

-Hát reggel eléggé elkésett és úgy gondoltam, ezzel kiengesztelhet. Legalább én is kiadom magamból a feszkót...-magyarázza, miközben a bár pult felé kacsingat, egy pincért keresve.-...Na meg már régóta néztem milyen feszes feneke van, úgyhogy ez most jól is jött.-mosolyog kajánul.

-Már mindent értek.-nevetek és én is elkezdem a pultot figyelni.-...elég hangosak voltatok.-jegyzem meg, mire ő is elneveti magát.

-Inkább arról beszéljünk, mi volt az a tegnapi a kis Harryvel.-vált témát Zayn és én rögtön lesápadok.

-Mármint?-kérdezek vissza, mert tudni akarom konkrétan mire gondol.

-Elég cuki kis kölyök, és az adottságai is hasonlítanak a bátyjáéra...-kezdi és én élesen szívom be a levegőt.-...tetszett, ahogy kiszolgált minket tegnap Eddel és szerintem a vörös hajúnak is.Viszont amikor te elrángattad, utána már nem szórakoztunk olyan jól.-mondja és bennem felmegy a pumpa, nem akarok elkezdeni veszekedni, ezért inkább csak hagyom beszélni.-...legközelebb ne rángasd el, mert többet akarok a kis srácból.

-Nem neked való Zaynie.-mondom és elveszem a két vodkát amit a szőke hajú pultos lány hozott.

-Oooo, Louis drága, akinek ilyen popsija van, az mind nekem való. És a kis ártatlan báránykád egy csodás áldozatom lenne. Bár nem tudom, hogy elérné-e a reggeli Adonisz szintjét. Mert hát azért Liam hasa elég durva.-folytatja és én már nem bírom tovább hallgatni, lehúzom a vodkám és kérem is a következőt.

Ez így megy elég sokáig. Én próbálom győzködni a karamell bőrűt, hogy ne akarja Harryt is az ágyába bevinni, de hiába, csak azt hajtogatja, hogy neki mindenki kell és tegnap kifejezetten megtetszett neki a Göndörke is.

Mire éjfél lesz én már jól érzem magam, és teljesen el akarom felejteni ezt az egészet. Túl sok és nem adhatok fel mindent egy fiatal fiúért, akit alig ismerek. A hírnevem a munkám és minden amit felépítettem oda veszhet, csak miatta. Úgyhogy ezt nem hagyhatom.

*

Már két hete nem láttam Harryt. Vagyis nagyon kerülöm, ami neki fura lehet azok után, hogy teljesen az ellenkezőjét beszéltem meg vele. Nehéz nem rá gondolnom és ez nem tetszik. Olyan mintha függnék tőle, de nem szeretném, hogy ez így legyen. Már este van és Zayn elment egy vacsora estre Niallal és Eleanor is egy barátnőjénél alszik, legalábbis úgy rémlik, úgyhogy csak én vagyok már itt fent a folyosón. Az asztalomnál ülve nézem át a számlákat, mikor valaki kopog. Összerezzenek, a hirtelen hangra a nagy csönd után. Az ajtóhoz nézve a rég nem látott zöld szempárral nézek szembe.

Harry

Nem tudom mi történt azután, hogy Mr. Tomlinsonnal csókolóztunk és azt ígérte, hogy a közelében akar tudni. Lehet valamit elrontottam, mert már két hete hozzám se szól és látványosan kerül. Ami őszintén eléggé rosszul esik, mert úgy éreztem, hogy jó úton haladunk és mellette biztonságban lehetek. Azt hiszem már kezdtem valamit érezni, de most nem tudom. Lehet ő nem is akar semmit, csak játszott velem és hamar rám unt. Luke zökkent ki a gondolataimból és a kezembe nyom egy tálcát.

-Halloooo Harryt hívja a föld...itt vagy? Annyira sokszor elkalandozol mostanában.-mondja és teljesen igaza van.

-Jajj bocsi Luke, csak elgondolkoztam.-motyogom és a tálcára nézek.

-Igen azt látom. Na de ezt most kérlek vidd fel Tomlinsonnak... utána mehetsz haza, mára végeztünk.-magyarázza és már veszi is le a köpenyét és indul haza.

Remek, igazán csodás. Ez csak karma lehet, hogy pont engem küldenek. Elindulok a lifttel fel a legfelső szinte, ahol már olyan rég jártam és odaállok az iroda ajtó elé. Veszek pár nagy levegőt és kopogok, majd lassan benyitok. Mr. Tomlinson egy pillanatra ijedten néz rám, de utána gyorsan rendezi vonásait és én lassan lépkedve  elindulok felé. Leteszem az ételt az asztalra és érzem, ahogy minden mozdulatom végig kíséri a szemével. Gyorsan megfordulok inkább és elindulok kifelé. Még köszönni se köszönt és látványosan hallgat úgyhogy nem akar mondani nekem semmit. Már biztos, hogy kicsit sem érdekeltem. Erre a gondolatra sírni támad kedvem és a lehető leggyorsabban el akarok tűnni.

-Harry várj egy kicsit...-szól utánam rekedtes hangon, mielőtt még becsukhattam volna magam mögött az ajtót.